rss

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (5)? – Állami áldás

Felemelhetném, de nem akarom!

5. rész: Állami áldás

Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. A fogadás után néhány nappal az árfolyam megérintette a 20 ezer dollárt, majd összeomlott, egy évvel később 3 ezer dollár közelében vergődött.

A cikksorozatot hosszú szünet után folytatom. Aktualitást az ad a témának, hogy a bitcoin ismét elérte a 16.500 dolláros árfolyamot, aminél a fogadást három évvel ezelőtt megkötöttem. Még így is durván vesztésre állok, hiszen közben az arany ára emelkedett 50 százalékot, vagyis aktuálisan csak 25 ezer dolláros bitcoin felett fordulnék nyerőbe. De van még rá két évem.

Az első részben bemutattam a fogadás hátterét. Mint korábban már leírtam, a fogadásomat az alábbi feltételezésekre alapoztam:

  1. a digitális arany betöltetlen szerepére igény van a világban, erről a második részben írtam;
  2. a bitcoin hamarosan jó eséllyel válhat globálisan elfogadott digitális arannyá, ami mellett a harmadik és a negyedik részben érveltem;
  3. az állami hatóságok nem akarják, vagy nem tudják majd megakadályozni, hogy ez bekövetkezzen, az alábbiakban erről lesz szó.

A gyengeségek erőssége

Számos híres befektető – mint például Ray Dalio vagy Jim Rogers – véli úgy, hogy a bitcoin már csak azért sem lehet hosszú távon jövedelmező befektetés, mert a kormányzatok be fogják tiltani. Meggyőződésem, hogy tévednek. A bitcoint ugyanis védi egy nagyon fontos tulajdonsága, ami valószínűtlenné teszi a hatósági tiltást: az, hogy rosszul működik.

A rossz működésnek számos aspektusa van. Ha tranzakciós pénzként tekintünk a bitcoinra, akkor annak bizony szörnyű, mert egyrészt óriási a volatilitása, másrészt magasak a tranzakciós költségei. Nem is igazán használják ebből a célból, hiszen a mindennapokban használatos tranzakciós pénznek nyilván értékstabilnak, a tranzakciós díjaknak pedig elenyészőknek kéne lenniük. Ráadásul a bitcoin blokkláncon másodpercenként csupán néhány tranzakciót lehet elkönyvelni, ami nagyon messze van attól, amire a világ fizetési forgalmának szüksége lenne, vagy akár csak amit a nagy kártyatársaságok tudnak. Önmagában a bitcoin tehát nem fogja kiforgatni a pénzügyi rendszert a sarkából, ez pedig jócskán csökkenti a szabályozók szorongását vele kapcsolatban. A szabályozók szemét sokkal inkább szúrják azok a projektek, amelyek valóban a mindennapokban és globálisan használható tranzakciós pénz létrehozását célozzák, mint például a Libra, amelynek tavalyi bejelentését hatósági össztűz követte.

Az arany betiltása

A volatilitás, a magas tranzakciós díjak és a szűkös tranzakciós áteresztőképesség azonban nem jelentenek problémát, ha a bitcoinra digitális aranyként tekintünk. Az ár természetszerűen változékony, hiszen keresletét minden pillanatban a pénzügyi rendszer vagy az inflációs kockázatoktól való félelem határozza meg, ami folyamatosan változik. A néhány dolláros tranzakciós díj pedig elképesztő magas, ha a kávémat fizetném vele, de rettenetesen olcsó, ha aranyrudak földrészek közötti szállításának költségéhez viszonyítjuk. (Digitális) aranyrudakat pedig jóval ritkábban akarunk mozgatni, mint fizetni, vagyis elegendő a szűkös tranzakciós kapacitás. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a bitcoin digitális aranyként való használata erősödik, hiszen annak viszont nagyon jó.

Akik szerint be fogják tiltani a bitcoint, ezen a ponton szokták felhozni azt az érvet, hogy az Egyesült Államokban Roosevelt elnök a nagy gazdasági világválság alatt betiltotta az arany birtoklását, azt be kellett szolgáltatni az államnak. Miért ne fordulhatna elő ez a bitcoinnal? Ez az érvelés és a hasonlat azonban ezer sebből vérzik. Abban az időben ugyanis aranystandard pénzrendszert használtak, az arany volt effektíve a pénz: a dollár értéke az aranyhoz volt rögzítve. És részben pont ez a mesterséges pénzszűke okozta és súlyosbította sokáig a válságot, az intézkedés pedig pont ezt a rendszerszintű pénzszűkét és a válságot próbálta enyhíteni. Ma azonban nem oldana meg semmit, ha gazdaságilag válságos helyzetben az arany vagy a bitcoin tartását betiltanák, hiszen a pénzrendszer nem ezeken az eszközökön alapszik. Akkor már sokkal valószínűbb, hogy a gazdagokra magas adókat vetnének ki, de semmi értelme nincs elvenni az aranyukat vagy a bitcoinukat.

De ha a pénzügyi rendszer összeomlása szélén mégis betiltanák a bitcoint, a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy akkor az árának emelkednie kellene. Mint ahogy történt ez az arannyal 1933-ban. És ez logikus is, hiszen ebben az esetben már hatalmas baj lenne a pénzügyi rendszerben, recsegne-ropogna, a pénz rohamtempóban értéktelenedne el. A tiltás mindennek a központi elismerését jelentené, vagyis mindenki fejvesztve igyekezne alternatív eszközöket vásárolni, például bitcoint, akár a tiltás ellenére is. A bitcoin ugyan csak a feketepiacon lenne kapható, de egyre drágábban.

A bűnözők pénze?

A tiltás mellett érvelők szokták még hangoztatni, hogy ha tranzakciós pénzként rosszul is működik, attól még pillanatok alatt és ellenőrizetlenül lehet értéket eljuttatni bitcoinnal a világ egyik pontjáról a másikra. Vagyis a segítségével akár terroristákat lehet finanszírozni vagy országok tőkekorlátozását kijátszani. Amit az államok egyszer meg fognak elégelni.

Igen ám, csak ha betiltanák a bitcoint, akkor sem változna semmi. Valószínű, hogy leesne az ára, mert a becsületesek próbálnának szabadulni tőle (az előbbiekkel ellentétben arról beszélek, ha közben nincs különösebb gond a pénzügyi rendszerrel). De a bitcoint egy decentralizált hálózat üzemelteti, ami elképesztően rugalmas és amire nem hat a tiltás. Olyan, mint a torrent, meg lehet tiltani a használatát, de ettől még ha valakinek szándékában áll, az bármit le tud tölteni onnét, a hálózat működik. A bitcoin vígan üzemelne tovább, az ellenőrizetlen értéktranszfer továbbra is lehetséges lenne, miközben a terroristákat és bűnözőket nem zavarná a hatósági tiltás. Ők már csak ilyenek.

Közben viszont a regulált bitcoin tőzsdékről a forgalom áthelyeződne a gyanús hátterű offshore tőzsdékre, amelyek nem vacakolnának az ügyfelek azonosításával. A bitcoin felhasználók kiléte a hatóságok számára egy pillanat alatt válna átláthatatlanná. Míg jelenleg gyakorlatilag az összes kriptotőzsde elvégzi az ügyfelek azonosítását, így a hatóságok pontos képet kapnak azokról, akik a bitcoin világába ezen a kapun lépnek be, a tiltással mindez a tudás elveszne. A bitcoint betiltani teljesen felesleges, ennek leginkább csak hátrányai lennének. Nem véletlen, hogy ez eddig sem történt meg.

Nyitott könyv

Sőt, a bitcoinnak van egy olyan gyengesége, amit a hatóságok kifejezetten kedvelnek. Mégpedig az, hogy a teljes blokklánc nyilvános, pontosan követhető, hogy mikor, mennyit, honnét hova utaltak. Még ha elvileg nem is lehet tudni, hogy melyik tárca kihez tartozik, a hatóságoknak rengeteg információ áll a rendelkezésére, hogy beazonosítsák a tulajdonosokat, ha nagyon akarják. A blokklánc analízise pedig segít követni a pénz útját, ha azt gyanítják, hogy bizonyos tranzakciókhoz bűncselekmény társul. Például a pénz útját visszakövetve megtalálhatják a terrorizmus finanszírozóit. Minderre semmi esély, ha a finanszírozás – mint normál esetben – készpénzzel történik.

Más kérdés, hogy éppen ezért a bűnözők és terroristák nem is igazán kedvelik a bitcoint. A rájuk hivatkozott betiltásnak már csak ezért sem lenne igazán értelme. Aki rosszban sántikál, az sokkal inkább használ ún. privacy coinokat, mint például a monero vagy a zcash. Ezeknek is nyilvános a blokkláncuk, de trükkösen úgy vannak megkonstruálva, hogy a tranzakciók részletei ne derüljenek ki belőlük. Ha az államok valamit feltétlenül akarnak intézkedni, akkor inkább ezeket fogják betiltani. Habár sok értelme ennek sem lenne, mert a hálózatok és a titkosított tranzakciók sértetlenül működnének a tiltás után is.

Szabályozás a láthatáron

Végül pedig érdemes megemlíteni, hogy a fenti gondolatmenetet minden bizonnyal nem csak én jártam végig. Az Európai Bizottság ugyanis szeptemberben bejelentette, hogy a kriptoeszközök átfogó szabályozására készül. A megvitatásra váró részletes, 168 oldalas tervezet Markets in Crypto-assets (MiCA) néven elérhető az EU jogalkotást előkészítő dokumentumai között, már magyarra is lefordítva. A tervezet négy fő célt fogalmaz meg: a kriptoeszközök körüli jogi bizonytalanság megszüntetését, az innováció támogatását, a befektetők védelmét és a pénzügyi stabilitás elősegítését. A MiCA azt a feladatot fogja ellátni a kriptopénzek piacán, amit a hatályos MiFID II direktíva lát el a hagyományos pénzügyi eszközök piacainak szabályozása terén.

Az EU lassú jogalkotási tempójának megfelelően az anyag véglegesítése és elfogadása csak néhány év múlva várható, de a hír jelentőségét ennek ellenére is nehéz alábecsülni. A tervezett direktíva meggyőzően bizonyítja azt a jogalkotói szándékot, hogy az állami hatóságok a bitcoint nem betiltani akarják, hanem szabályozni.

Tags: fogadás

Kapcsolódó tartalom

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (4)? – Vezér nélkül