rss

Blog

Ahol még van hozam

2020. 12. 17.

Az elmúlt évtized globálisan is a nulla és negatív hozamokról szólt. Ráadásul úgy néz ki, hogy ez a hozamkörnyezet egy darabig még biztosan velünk marad. A világnak azonban van egy olyan speciális szeglete, ahol nemrégiben egy bőven pozitív hozamot kínáló befektetési lehetőség született. Nem is akármilyen, aktuálisan évi közel 13 százalékot kereshetünk rajta. A hatalmas potenciális hozam azonban természetesen ezúttal is extra kockázatokkal jár. Az ajánlatot ugyanis a kriptopénzek világában találjuk.

Digitális aranybányák

2020. 12. 02.

A várható infláció elől a befektetők kedvelt menedéke az arany. A jegybankok nyomtatják a pénzt, de aranyat nem tudnak nyomtatni, vagyis az arany pénzben mért ára emelkedik. Igen ám, de ha felmegy az arany ára, akkor jobban megéri bányászni, és többet fognak a felszínre hozni belőle. Még ha ez az összefüggés csak hosszabb távon is érvényesül, de nagyon határozottan érzékelhető az elmúlt évtized adatain. A mostanihoz hasonlóan magas árszintet a sárga fém piacán legutóbb 2011-ben láthattunk, az azt megelőző éveket pedig meredeken emelkedő árfolyam jellemezte. Akkoriban az aranybánya-társaságok az egyre hatalmasabb profitjukat mind visszaforgatták a bizniszbe. Újabb és újabb bányaberuházásokkal és -fejlesztésekkel igyekeztek növelni a kitermelést. Az iparág hosszú életciklusa miatt a termelés felfutása csak késleltetve jelentkezett, de alapvetően ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben a felszínre hozott arany mennyisége közel 30 százalékkal emelkedett.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (5)? – Állami áldás

2020. 11. 17.

Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. A fogadás után néhány nappal az árfolyam megérintette a 20 ezer dollárt, majd összeomlott, egy évvel később 3 ezer dollár közelében vergődött. A cikksorozatot hosszú szünet után folytatom. Aktualitást az ad a témának, hogy a bitcoin ismét elérte a 16.500 dolláros árfolyamot, aminél a fogadást három évvel ezelőtt megkötöttem. Még így is durván vesztésre állok, hiszen közben az arany ára emelkedett 50 százalékot, vagyis aktuálisan csak 25 ezer dolláros bitcoin felett fordulnék nyerőbe. De van még rá két évem.

Digitális aranytartalékok

2020. 11. 10.

Egyre több jel utal arra, hogy a bitcoin szélsebesen halad a digitális arannyá válásnak az útján. Az egyik ilyen jel a tőzsdei cégek között az elmúlt hónapokban kibontakozó új trend: bitcoint vesznek. Mégpedig hosszú távra. Azért teszik, mert nem bíznak a papírpénzben. A bitcoint viszont jó védelemnek tartják infláció ellen, ezért pénztartalékaik egy részét abba fektetik.

Orbán Viktor a 22-es (választás) csapdájában

2020. 10. 12.

Ez a cikk eredetileg pusztán a hazai járványhelyzettel foglalkozó írás lett volna. A járvány új hullámának és az időközben más téren is kibontakozó események összhatásának azonban jelentős politikai következményei is lehetnek. Az alábbiakban a 2022-es választások eredményét befolyásoló fontos tényezőket szedtem össze. A lista közel sem teljes, viszont döntő is lehet. Elsőként azonban néhány olyan lényeges faktort mutatok be, ami az aktuális politikai erőviszonyok kialakulásához vezetett, és amihez vissza kell tekintsünk a Fidesz kormányzásának elmúlt évtizedére.

Pénznyomtatás limit nélkül, bitcoin feleződés

2020. 05. 26.

A hatalmas bankmentő csomagok kapcsán visszatérő kérdés, hogy vajon az államoknak miért kéne adófizetői pénzből felelőtlenül gazdálkodó magánvállalatokat megmenteni. Satoshi üzenetével erre, általánosabban pedig a globális pénzügyi rendszer ellentmondásaira és kockázataira hívta fel a figyelmet. A bitcoinnal egy olyan eszközt kreált, ami mindettől független, és ahova ezért a hitelpénzrendszer rendszerkockázatai elől menekíthetjük a megtakarításainkat.

Ékszerek bitcoinból

2020. 05. 12.

A címben jelzett abszurditás a valóságban természetesen nem létezik. Habár blokkláncon alapszik, ékszereket mégse készítenek bitcoinból. És ennek most különös jelentősége van. Aranyból ugyanis igen, és az aranyékszerek iránt tipikusan pont akkor csappan meg a kereslet, amikor a befektetési arany iránt megnő. Ha a gazdaságban felbukkanó bizonytalanságok ellen arany befektetéssel szeretnénk fedezni magunkat, akkor számolnunk kell azzal, hogy éppen a gazdasági bizonytalanságok miatt az embereknek kevesebb pénze marad drága láncokra és gyűrűkre. Mindez pedig tompítja a fedezeti pozíciónk hatékonyságát. De vajon mennyivel?

A teremtés koronái

2020. 04. 13.

Ha a koronavírus nem is tudja kiirtani a fajunkat, de arra jó, hogy a Föld átmenetileg fellélegezzen a szennyezésből és pusztításból, amit mi okozunk számára. Erre egyre nagyobb szüksége van, ha életben akar maradni.

A Tesla titka – 2. rész

2020. 02. 17.

Az előző részben arra jutottunk, hogy a Tesla részvény magas árazását részben indokolhatja az elektromos okosautó feltalálása és tömegtermelésbe állítása. Ehhez hasonló, hétről hétre új funkciókkal gyarapodó kocsikat aktuálisan senki más nem tud gyártani, és várhatóan egy darabig még nem is fog. Az igazi nagy dobás azonban az önvezetés megvalósítása lenne. Elon Musk a csapatával alaposan átgondolta, hogy a közlekedés forradalma hogyan fog lezajlani, és e vízióra rengeteg fejlesztésük és projektjük épül. Amik viszont csak akkor nyerik el igazán az értelmüket és kerülnek a helyükre az új világban, ha megvalósul az önvezetés. A Tesla számára tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogy vajon ők vagy valaki más áll elő elsőként az önvezetés technológiájával. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket boncolgatjuk.

A Tesla titka – 1. rész

2020. 02. 10.

Néhány héttel ezelőtt az Alapblog Nap ábrája rovatában közöltek egy érdekes ábrát, ami a Tesla és a három nagy amerikai hagyományos autógyártó (Ford, General Motors, Fiat Chrysler) piaci értékét, illetve az általuk legyártott autók számát hasonlítja össze. Míg a többiekhez képest a Tesla egy nagyságrenddel kevesebb autót gyárt, a piac mégis jelentősen többre értékeli a céget. Az Alapblog le is szűri a tanulságot: itt bizony egy buborékot láthatunk. A helyzet azóta csak még látványosabb lett. Az elektromos autógyártó részvénye tovább száguldott, a piaci kapitalizációja már a 100 milliárd dollárt is meghaladta, amivel megelőzte a Volkswagent is. Ezzel pedig elnyerte a második legértékesebb autógyártó címét, már csak a Toyota van előtte. És habár az első (Toyota) és a harmadik (VW) helyezett tavaly nagyságrendileg tízmillió autót adott el, addig a Teslának elegendő volt csupán néhány százezret az ezüstéremhez. Látszólag tehát valóban csak arról van szó, hogy egy újabb fejezettel bővülhet majd a Mániák és válságok című könyv későbbi kiadása. Én azonban nem értek egyet a szimpla „buborék/mánia” narratívával.

Oldalak