BlokkolóÓra

Szokásunkká vált, hogy a CryptoPosition Investment Fund portfóliókezelőivel, elemzőivel és külső szakértőkkel hetente áttekintjük a kriptopénzek világának aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, néha pedig mélyebben is belemegyünk a technológiai újdonságokba. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el.

2020 februárjában tartottuk meg a 100. alkalmat, ami jól jelzi, hogy ezek a tanácskozások életünk elmaradhatatlan részévé váltak, ahol mindig tanulunk újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Ezt az élményt szeretnénk másoknak is átadni. Ezért a BlokkolóÓrán felmerült izgalmasabb témákból hétről hétre szemezgetünk és a szélesebb közönséggel is megosztjuk.

Jó szórakozást hozzá!

A legnagyobb borravalók
2020.07.07.

„0,3%, minimum 2770 Ft, de maximum 43.530 Ft.” Egy eldugott dokumentumban ilyen számokat talál, aki kíváncsi, hogy mennyibe fog kerülni a banki utalása. A transzparencia hiánya hagyján, de még drága is. És miért pont ennyi?

A kriptopénzek a fennálló rendszerhez képest a tranzakciós díjak terén is újítanak. Itt a díj mértéke nincs kőbe vésve: én adhatom meg, hogy pontosan mennyit szánok rá, mivel közvetlenül használom a hálózatot. Ez szöges ellentéte a hagyományos rendszernek, ahol közvetítőkön keresztül megy be az utalásom – én magam sosem férek hozzá például a SEPA hálózathoz.

De akkor miért fizetne bárki is többet nullánál? Mert a kriptók hálózatain is korlátosak az erőforrások – például hogy adott idő alatt mennyi adatot (bitcoin) vagy számítást (Ethereum) lehet bejegyezni. A hálózat bányászai döntik el, hogy a felhasználók utalásait milyen sorrendben hajtják végre, vagy végrehajtják-e egyáltalán. Mivel ők kapják a tranzakciós díjakat, a sorrendet a felajánlott díjak alapján állítják fel, kezdve a legdrágábbal.

Így a kaptafa-megoldások világából átlépünk a tranzakciós díjak piacára: az igényeink szerint bármit választhatunk a gyors és az olcsó közötti spektrumon. Ha sebtiben kell kifizetnem a turmixomat, akkor választhatok magas díjat. De ha a tartozás a haveromnak elég, ha pár nap múlva ér át, akkor mehet alacsonnyal is. Akkor is, ha százezreket küldök neki, mert a díj egyáltalán nem függ az utalt értéktől. A bankok járadékvadász díjképzése itt nem játszik.

Általában pár forint és pár száz forint közé esik egy átlagos tranzakciós díj. Egy néhány percen belül végrehajtott globális utalásért ez nem rossz. Ám a díjat nem csak a mi igényeink határozzák meg: ha túl sokan szeretnék egyszerre használni a hálózatot, az a díjak emelkedéséhez vezet. Ilyenkor súlyos ezer forintokba kerülhet, ha nem szeretnénk napokat várni a jóváírásra.

A magas díjaknak más oka is lehet: egy fiatal technológiával könnyebb hibát véteni. Előfordult, hogy valaki elnézte a tizedesjegyeket, vagy egy hibás szoftver felcserélte a küldött összeget és a tranzakciós díjat. Dollárezrek mentek így el egy-egy nagyon gyors tranzakcióra (gyakorlatilag egy kövér borravaló a bányászoknak).

Ám ennél is extrémebb, ami júniusban történt az Ethereumon: két tranzakció 80 ezer, illetve 130 dollár értékű étert utalt, de egyenként 2,5 millió dollárnyi tranzakciós díjjal! Vidám napja lehetett annak a bányásznak, aki hitelesítette ezeket az utalásokat. A gyanú szerint nem emberi vagy gépi hibák okozták a galibát, hanem egy támadó, aki betört egy kriptotőzsdére. A tőzsde biztonsági rendszere azonban csak előre meghatározott címekre engedett utalni, vagyis a támadó nem tudta saját magának kiutalni az étereket. Viszont kihasználta a szabad díjképzést, és a díjakon keresztül elkezdte égetni a váltó vagyonát. A feltételezések szerint ez jó alapot adhatott a tőzsde zsarolására, de azt már nem tudjuk, hogy sikerrel járt-e. Annyit biztosan elért, hogy létrehozta a világ legdrágább tranzakcióit.

David Leitert

Az ősi bitcoinok átka
2020.06.04.

A bitcoin szabályai szerint idővel egyre kevesebb új egység keletkezik. Ennek mellékhatása, hogy kezdetben bányászták a leggyorsabb tempóban: a valaha létező kínálat nagyjából 10%-a már az első évben kibocsátásra került. Akkor, amikor a bitcoin még ismeretlen és értéktelen volt, és csak kevesen bányászták. Így ez a mennyiség kevesek között oszlott szét.

A bitcoin egyedülálló tulajdonsága, hogy a feltaláló Satoshi Nakamoto kiléte ismeretlen maradt, és sok éve még a világhálóról is eltűnt. Nincs vezér, akitől a projekt sikere függ, vagy akit befolyásolhatnak az ellenlábasok. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy ő is korai bányász volt, ő termelhette ki a kínálat kb. 5%-át (mintegy 1,1 millió bitcoint). A korai coinok java része már piacra került – kivéve, ami Satoshinak tulajdonítható. A blokklánc átláthatóságának köszönhetően bárki ellenőrizheti az érintetlen bitcoinok számát. Sokak szerint ez a vagyon örökre ott marad, mert Satoshi talán már elhunyt, elvesztette a privátkulcsait, stb. De mi történne, ha mégis megmozdulna egy ilyen ősrégi bitcoin?

Májusban egy tranzakció olyan coinokat költött el, amiket a hálózat indulása után egy hónappal bányásztak ki, vagyis 11 évig mozdulatlanok voltak. A piacon pánik tört ki és pár nap alatt 10%-ot zuhant az ár. Erre az egyik magyarázat, hogy az emberek megijedtek, hogy Satoshi „felébredt” és a többi 1,1 millió bitcoin is megmozdulhat. Ha ezek hirtelen a piacra zúdulnának, az hosszú időre betenne az árfolyamnak. De a bizalomvesztésnek lehetnek más okai is: ha kiderül, hogy Satoshi még aktív, akkor például megnő az esélye, hogy visszatér a bitcoin élére. Megjelenne a legendás alapító, akire milliók figyelnének. A bitcoin elveszítené a vezérnélküliségét, és így sebezhetőbbé válna.

Röviddel a hír után azonban kimutatták, hogy a megmozdult 50 BTC feltételezhetően nem Satoshi vagyonából való, csak egy másik korai bányászé. A potenciálisan piacra kerülő ősi bitcoinok száma is jóval kisebb lehet csak, és Satoshi színre lépése sem valószínű.

Egy másik elmélet szerint a Satoshi-coinok azért nem fognak soha elmozdulni, mert Satoshi is tudhatja, hogy milyen pusztítást okozna ezzel. A bitcoin pedig az ő találmánya, amivel a saját szellemiségét írta bele a történelembe. Ebben kárt tennie őrültség lenne. Persze teljes biztosítékot semmi sem adhat, és ez a félelem mindig felszínre fog törni, mikor egy ősi bitcoin megmozdul. Ez az átok, amivel együtt kell élnünk, ha a világ első infláció- és cenzúratűrő digitális valutáját szeretnénk használni.

Pizza-napi hagyományok
2020.06.01.

A kriptopénzek még fiatalok, de a köréjük kiépült kultúra annál élénkebb. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy külön ünnepnapok alakultak ki, amikor a közösség a kripto-történelem egy-egy fontosabb eseményére emlékszik vissza. Egy ilyen az úgynevezett „bitcoin pizza-nap”, aminek május 22-én volt a 10. évfordulója, és hazai vonatkozása is van. 2010-ben Hanyecz László, Floridában élő magyar programozó egy fórumon 10 ezer bitcoint ajánlott fel két pizzáért. A kérést nemsokára teljesítette is valaki. Ez volt az első olyan feljegyzett vásárlás, ahol valamilyen áru bitcoinért cserélt gazdát.

Az évfordulón mi is kipróbáltuk a kísérletet, és működött. Hasonló módon akadt jelentkező, és a pizza mellé még extra desszertet is kaptunk.

Még nagyobb extra viszont, hogy Hanyecz vásárlása volt az egyik első alkalom, amikor a bitcoin egy hagyományos eszközben kifejezhető értéket kapott. Ez az érték pedig azóta sokat változott: mi 1 millibitcoint ajánlottunk fel egy pizzáért, vagyis 10 év alatt kvázi ötmilliószorosára nőtt a bitcoin vásárlóértéke. Hanyecz rendelése ma kb. 30 milliárd forintot ér. Nem is rossz pár pizzáért, mi?

A BlokkolóÓra korábbi hírei ide kattintva érhetők el.