BlokkolóÓra

Szokásunkká vált, hogy a CryptoPosition Investment Fund portfóliókezelőivel, elemzőivel és külső szakértőkkel hetente áttekintjük a kriptopénzek világának aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, néha pedig mélyebben is belemegyünk a technológiai újdonságokba. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el.

2020 februárjában tartottuk meg a 100. alkalmat, ami jól jelzi, hogy ezek a tanácskozások életünk elmaradhatatlan részévé váltak, ahol mindig tanulunk újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Ezt az élményt szeretnénk másoknak is átadni. Ezért a BlokkolóÓrán felmerült izgalmasabb témákból hétről hétre szemezgetünk és a szélesebb közönséggel is megosztjuk.

Jó szórakozást hozzá!

Bankszámla a blokkláncon
2020.09.13.

A kriptopénzek fő kritikája, hogy volatilisek. Habár nem is volt céljuk ezt kiküszöbölni, a kritika nem alaptalan. Nyílt hozzáférésű, értékstabil eszközre szükség van. Ezt az űrt töltik ki a stablecoinok.

A stablecoinok egy-egy világvaluta értékét követik és két nagy csoportjuk van. Az elsőnél egy kibocsátó ígéri meg, hogy a kínálat mögött ott van a 100%-os banki fedezet, és hogy vállalja a fedezetre való visszaváltást. A másik csoport a blokkláncon futó programoknak köszönheti az árstabilitást. Ilyenek a kripto-fedezetű (például Dai, sUSD, A-EUR) és az automatikus kínálatú stablecoinok (például Ampleforth).

A banki fedezetűek sokkal népszerűbbek programozott társaiknál. A két legnagyobb, a Tether és a USDC, jelenleg 14 és 1,8 milliárd dolláros kapitalizációval bír – míg a legnagyobb programozott fajtánál, a Dainál ez csupán 445 millió. Ennek oka, hogy a banki fedezetűt egyszerűbb üzemeltetni, könnyebb megérteni, és így többen bíznak benne.

Viszont nem kockázatmentes. A banki fedezetű coinoknál a kibocsátó „nyomtathat” fedezet nélküli coinokat, vagy meglóghat a fedezettel. De ha teljesen jóhiszemű (ami a Tethernél kétséges), akkor is ki van téve a hatósági beavatkozásoknak. Ha valaki ilyen stablecoinban követ el bűntényt, a hatóságok felelősségre vonhatják a kibocsátót. A cég fennmaradása is veszélybe kerülhet.

Ezért a cégek olyan funkciót építettek a termékükbe, amivel eleget tehetnek a hatóságoknak. A Tether és a USDC esetében a kibocsátó be tudja fagyasztani bármelyik egyenleget – a coinokat nem tudja elvenni, de meg tudja akadályozni az onnan vagy oda indított utalásokat. A funkciót a USDC kibocsátója eddig egyszer használta, amikor 100 ezer USDC-t „foglaltak le” rendőrségi utasításra. A Tether kibocsátója már 2017 óta tesz ilyet, eddig 69 cím és legalább 5 millió USDT van befagyasztva.

Így bár ezek kriptopénzek, hasonlítanak egy bankszámlához: lehet küldeni és fogadni, egészen addig, amíg a bank vagy a hatóságok másképp nem döntenek. Ez több szempontból is üdvös. A kibocsátók be tudnak avatkozni, így ezek kevésbé alkalmasak a terrorizmus finanszírozására. Legitim jellegük miatt jobban elterjedtek. És a bankrendszer mellé hatékony alternatívát nyújtanak, ami számlanyitás nélkül, a fejlődő országokból is elérhető.

Ám ezek az előnyök elillannak, ha a kibocsátó felett álló politikai hatalom a saját érdekében manipulálja a működést (például befagyasztja az ellenzékiek számláját), vagy akár teljesen ellehetetleníti. Annak idején a bitcoint úgy tervezték meg, hogy ne hagyatkozzon központi szereplőkre. Talán nem véletlen, hogy hasonló szellemben jöttek létre a programozott stablecoinok is. A bizalomnak ára van.

David Leitert

Digitális tűzzel játszani
2020.08.10.

A készpénz működéséhez nem kell nyilvántartás. Odaadom és kész. De a központi szereplő nélkül működtetett elektronikus pénz sokáig elképzelhetetlennek  tűnt – egészen a bitcoin feltalálásáig. Ahogy Prométheusz visszalopta a tüzet, Satoshi Nakamoto behozta a készpénz tulajdonságait az online világba: a bitcoin egy ténylegesen birtokolható, közvetítőmentes „digitális készpénz”.

A tüzet használhatjuk jóra és rosszra is. A bitcoin a készpénzen is túlmutat: bárhonnan bárhova perceken belül eljuttatható. Mi történik, ha rosszra használják?

A bitcoin alkalmazása a terrorizmusban kézenfekvőnek tűnik, ám csak 2014-ben jelent meg: az Iszlám Állam ekkor kért először adományt bitcoinban. Később a Hamászról is kiderült hasonló. De az adományok a csoportok méretéhez képest elenyészőek: az évek alatt összegyűlt pénz „csak” százezer dolláros nagyságrendű.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a bitcoinból hiányzik a készpénz egyik ismérve, az anonimitás. Az utalások követhetők, a bitcoin blokklánc egy információs aranybánya. Egy terrorszervezet inkább használ hagyományos készpénzt.

A világnak azonban a terrorizmusnál jóval nagyobb problémája a hatalommal való visszaélés. A Föld lakosságának túlnyomó része diktatúrában vagy olyan országban él, amit átsző a kormányzati korrupció. Így nem meglepő, hogy a bitcoin használata azok számára is veszélyes lehet, akik a szabadságért küzdenek. Ők alkották meg a „privacy coin”-okat, amik a bitcoinnál kevesebbet árulnak el a felhasználókról. Az egyik ilyen a zcash. A legelterjedtebb a monero, ami elrejti a küldő és a fogadó címét, és az utalás összegét is. Ha a bitcoin tűz, a monero lézer.

Ezt a lézert most pedig úgy tűnik, az Iszlám Állam is használni fogja. Az egyik weboldaluk szerint a kriptós adományokat ezentúl csak moneróban fogadják el, és oktatóanyagot is mellékeltek a lenyomozhatatlan pénzről.

Hová vezet ez? A tűz hasznos, sőt, a mindennapi élethez szükséges eszköz. Ugyanakkor a mítosz szerint Pandóra fájdalmat és bosszúságot szabadított a világra Prométheusz tette miatt, ami jelképezi a tűz kettős természetét. Jó ötlet volt visszalopni a tüzet, vagy lézert építeni? És számít-e, ha már együtt élünk ezekkel, és nem zárhatjuk őket vissza a szelencébe?

David Leitert

A BlokkolóÓra korábbi hírei ide kattintva érhetők el.