rss

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán? – Hálózati hatás

Fogadás

3. rész: Hálózati hatás

Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy mire alapoztam a véleményemet.

Az 1. részben bemutattam a fogadásom hátterét. A 2. részben amellett érveltem, hogy a világban igény van digitális aranyra. Ebben és a következő részben azt fejtem ki, hogy miért pont a bitcoinnak van a legnagyobb esélye betölteni ezt a szerepet.

Konszenzus

Valamikor régen a világ egyetértésre jutott azzal kapcsolatban, hogy a megtakarítások általánosan elfogadott menekülőeszköze az arany lesz, ami inflációs vagy kaotikus gazdasági állapotok közepette is értékőrzőként szolgál. Ez egy spontán folyamat volt, senki sem irányította felülről. Az arany speciális tulajdonságai miatt győzedelmeskedhetett.

Ehhez hasonlóan most a világnak abban kell konszenzusra jutnia, hogy melyik kriptopénz válik az új, korszerű menekülőeszközzé, a digitális arannyá. Nem valószínű, hogy kettő lesz belőle, hiszen ha az egyik kriptopénz vezető szerepre kezd törni mint digitális arany, akkor a hálózati hatás már elintézi a többit. Ebben az esetben ugyanis ha valaki a megtakarításának keres menedéket a kriptopénzek között, és azt látja, hogy a legtöbben már az egyik kriptopénzt használják erre, akkor a legokosabb, amit tehet, hogy csatlakozik a csordához. Nincs oka bepróbálkoznia valami mással, mint ahogy a hagyományos világ keretei között gondolkodva sem veszünk arany helyett mondjuk kagylóhéjat, hogy hátha az jobb menekülőeszköz. Így a hólabda egyre hízik, míg a digitális arany szerepe megkérdőjelezhetetlenné nem válik.

Visszanézve nem tűnik túlságosan meglepőnek, hogy az arany lett a globális menekülőeszköz, és ehhez hasonlóan a jövőből visszanézve majd a kriptopénzek esetében sem fog meglepőnek tűnni a világ választása. Vagyis akár már most kitalálhatjuk, vagy legalábbis megpróbálkozhatunk vele.

Az én tippem a bitcoin. Az arany esetében az egyik döntő tényező a fizikai tulajdonságai voltak, a bitcoin esetében az elsőként indulók előnye. Ebből fakadóan tett szert ismertség terén behozhatatlan fölényre a többi kriptopénzhez képest. A hálózati hatás rég beindult, aki ma dönt úgy, hogy digitális aranyba mentené a megtakarításait, az a bitcoint fogja megtalálni. Hiszen a legtöbben már a bitcoint használják erre.

Szűkös kínálat

A menekülőeszközök rendkívül fontos tulajdonsága a szűkös kínálat. Mivel gyakran éppen az infláció ellen keresünk védelmet, ezért az infláció ellen különösen ellenállónak kell lennie.

Az arany kínálata elég merev, hiszen az emberiség által felhalmozott mennyiséghez a bányászat évente nagyjából 1,5 százalékot tesz hozzá. A bitcoinok mennyisége jelenleg ugyan évi 3,7 százalékkal növekszik, de a keletkezés üteme jövő májusban feleződni fog, vagyis közel kerül az aranyéhoz. Ráadásul ez később tovább csökken, hiszen a bitcoinok összemennyisége 21 millióban van rögzítve (aktuálisan 18 millió létezik). Biztosak lehetünk abban, hogy ennél több soha nem lesz, míg az aranynál nincs ilyen felső korlát.

Az arany esetén fennáll az a veszély is, hogy a jövőben valamikor majd képesek leszünk kisbolygókon kereskedelmi mennyiségben bányászni, vagy részecskegyorsítókban gazdaságosan szintetizálni. Ez utóbbira technikailag már rég képesek vagyunk, a higany atommagját neutronokkal bombázva aranyat kaphatunk. Az alkimisták álma tehát valóra vált. A szépséghiba persze az, hogy az eljárás messze nem gazdaságos.

Mindezek természetesen gyenge érvek az arany ellenében és a bitcoin mellett, hiszen legfeljebb csak a beláthatatlanul távoli jövőben leszünk ezekre képesek – ha egyáltalán. De mégiscsak érvek. A bitcoin esetében megvan az a biztonságunk, hogy fizikai formában nem, csak a kollektív képzeletünkben létezik. Így csak rajtunk áll, hogy mennyit képzelünk el belőle. Márpedig úgy döntöttünk, hogy maximálisan 21 milliót vagyunk hajlandók elképzelni. Továbbá mi magunk döntünk keletkezése üteméről, így az arannyal ellentétben a bitcoinok mennyisége a jövőben is kiszámíthatóan, előre meghatározott tempóban növekszik.

Szuverenitás

A bitcoinnak azonban nem csak az aranynál, hanem a többi kriptopénznél is jobb menekülőeszköznek kell lennie. Márpedig rengeteg olyan kriptopénz létezik, amelyiknek limitált a kínálata (például litecoin), és további tetszőleges számút kreálhatunk hasonló tulajdonsággal. Mivel jobb ezeknél a bitcoin?

A hálózati hatás érvényesülésének van egy másik következménye. A kriptopénzek bányászata rengeteg áramot használ fel, látszólag feleslegesen. A legtöbbet természetesen a bitcoin bányászok – éppen azért, mert a bitcoin nagyon értékes, megéri tehát nagy erőkkel bányászni –, aktuálisan a világ áramfogyasztásának néhány tized százaléka megy el csak erre. Ami hatalmas mennyiség, és egyben hatalmas áramszámlát is jelent, a bitcoin hálózat nem túl zöld.

Az elégetett áramnak azért mégiscsak van valami értelme. Ugyanis ha valaki át szeretné venni az irányítást a bitcoin blokklánca felett, akkor ennél az eszeveszett mennyiségű áramnál is többet kéne elégetnie. Egyedül állhatna egy annál is nagyobb áramszámlát, amit a világ összes többi bitcoin bányásza együttesen fizet. Erre senki sem képes. Ráadásul ez nem jelentené azt, hogy elköltheti mások bitcoinjait. Csupán arról dönthetne, hogy mely tranzakciók kerüljenek bele a blokkláncba, és melyek nem.

A bitcoin függetlenségét, szuverenitását tehát éppen a rengeteg elégetett áram védelmezi. Minél több áramot használ fel egy hálózat, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy senki sem tudja átvenni az irányítását. És mivel a bitcoin minden más kriptopénznél több áramot fogyaszt, ezért éppen a bitcoin szuverenitása a leginkább biztosított.

Transzferek

Az arany többek között azért válhatott globális menekülőeszközzé, mert minden központi hatóságtól független eszköz. A papírpénzzel ellentétben a jegybankok nem tudják nyomtatni, és tömeges lefoglalása is sokkal macerásabb, mint kormányzati rendelet alapján zárolni az összes bankbetétet. A központi hatóságok kriptopénzt sem tudnak nyomtatni vagy bitcoin pénztárcákat zárolni.

Az arany eljuttatása egyik helyről a másikba azonban nehézkesebb lehet, ha központi tiltás vonatkozik rá. Ilyen országokban tipikusan elkobozzák attól, akit elkapnak. Így mindenki alaposan megfontolja az arany utaztatását, inkább marad eldugva. Az államhatárok pedig gyakran áthatolhatatlan akadályt képeznek.

A bitcoin esetében sokkal jobb a helyzet. Eleve nem ismeri a határokat. És mint ahogy fentebb bemutattuk, a transzferek (vagyis a blokklánc) felügyeletéhez hatalmas áramtermelő kapacitásra van szükség, a hálózat aktuálisan annyit fogyaszt, mint egész Ausztria. A csillagászati áramszámla pedig meghaladja bármelyik állam erőforrásait. Ha mégis rászánják, akkor csak arra képesek, hogy arra az időre megbénítsák a bitcoin transzfereket, de elkobozni akkor sem tudják.

A jövő kriptopénzei

Szuverenitás szempontjából a bitcoin tehát jobb választás minden aktuálisan létező kriptopénznél. De vajon nem fog a jövőben egy olyan új kriptopénz születni, amelynek a technológiája minden szempontból messze felülmúlja a bitcoinét, ezért végül a világ azt választja meg digitális aranynak?

Sokan az internet-buborékot hozzák fel példaként. Az 1990-es évek végén kialakult tőzsdei mánia a Nasdaq indexet és a mögötte álló rengeteg technológiai cég értékét is az egekbe repítette, teljesen méltatlanul. A buborék kipukkanása után közülük sok csődbe is ment. Ugyanakkor mostanra a Nasdaq jóval meghaladja a mánia tetőpontján mért értékét, de ma már emögött erősen profitábilis vállalatok állnak, és értékeltségük sem tűnik extrém módon elszálltnak. Csakhogy közben a Nasdaq összetétele alaposan megváltozott, idővel eldőlt tehát, hogy kik az internet forradalom valódi győztesei. Vannak köztük olyan cégek, amelyek két évtizeddel ezelőtt nem is léteztek. Miért ne lehetne, hogy ehhez hasonlóan a kriptopénzmánia után a valódi győztesek egészen mások lesznek, mint akik a buborék felfújódásakor az élen jártak?

Habár valóban jelenhetnek meg új és sikeres kriptopénzek a jövőben is, de nem tartom valószínűnek, hogy a bitcoin digitális arany szerepe megkérdőjeleződik majd. A bitcoin ugyanis nem egy cég, egészen más logika szerint működik. Amit ennek kapcsán fontos megérteni, hogy az egyes kriptopénzek által használt technológia vagy szabályrendszer nincs kőbe vésve, az változhat, és változik is. Egy közösség által üzemeltetett decentralizált rendszer ugyanis úgy fog működni, ahogyan a közösség többsége azt jónak látja, és nem úgy, ahogyan a vezérigazgató. A technológia vagy a szabályrendszer változtatását úgy is hívják, hogy elágazás (fork) történik a blokkláncon.

Rugalmasság

Például a bitcoin bányász program első változatában még több kritikus hiba is volt, melyek még a kezdeti időkben kiderültek. Ezekben az esetekben kijavították a kódot, és mivel a bányászoknak nem állt érdekükben egy hibás kriptopénz üzemeltetése, ezért mindenki (vagy legalábbis a nagy többség) gyorsan frissített az új verziójú programra. A blokklánc elágazott, de mivel a régi verziót már senki sem bányászta, ezért az elhalt, a konszenzus megmaradt.

A hibák azonban nem feltétlenül kritikusak, kijavításuk pedig nem feltétlenül sürgős a bányászoknak, így sokáig benne ragadhatnak a rendszerben. Esetleg nem is kifejezetten hibák, csak a technológia elavult paraméterezése (például a blokkok maximális mérete vagy hogy milyen idővel kövessék egymást a blokkok) okoz gondot, melyek optimális értékében viszont nincs egyetértés a közösségben. Konszenzus hiányában pedig tipikusan az aktuálisan használt, de már nem optimális értékek ragadnak be, azok jelentik a status quo-t.

Néhány éve valami hasonló történt a bitcoinnal. A rendszer a tranzakciós kapacitásának határára jutott, a blokkok megteltek, közben pedig rengeteg feldolgozatlan bitcoin utalás is maradt. Világos volt, hogy tenni kell valamit. Azonban nem volt egyetértés abban, hogy pontosan mit is. A közösség évekig vergődött a megoldás kialakításán.

Az események végül a bitcoin blokkláncának 2017. augusztusi elágazásához vezettek. Mivel nem sikerült konszenzusra jutni a helyes megoldást illetően, ezért a szabályrendszert két tábor különbözőképpen alakította át. Amit ma bitcoinnak hívunk, amögött a korábbi verzió többség által preferált átalakítása van. A másik tábor pedig életre keltette a bitcoin cash-t. De a lényeg az, hogy ma már senki sem használja a bányász program eredeti, elavult verzióját. A bitcoin technológiai fejlődése több úton is történik, az evolúció pedig majd kiválasztja a győztest.

Ha felbukkanna egy radikálisan különb technológia azoknál, amiket ma ismerünk, akkor előbb-utóbb a közösség egyetértésben beépítené azt a bitcoinba is. Vagy ha ebben nincs konszenzus, akkor a közösség egy része akkor is megcsinálná, és elágaztatná a blokkláncot. Ha valóban van értelme a dolognak, akkor az új lánc életben is marad, sőt, az válik dominánssá.

Nem valószínű tehát, hogy egy sokkal jobb technológiát használó, de kezdetben ismertség vagy közösségbe való beágyazottság terén gyenge kriptopénz átvegye a bitcoin szerepét. A technológiát ugyanis lehet frissíteni, globális ismertséget és elfogadottságot szerezni viszont nagyságrendekkel nehezebb.

Elképzelhetőnek tartom, hogy amikor majd 2022 végén lejár a fogadásom öt éve, és eredményt hirdetünk, akkor a bitcoin már nem az a bitcoin lesz, mint ami 2017 decemberében volt. Lehetséges az is, hogy ugyan létezik még az a bitcoin is, de közben a leágaztatott újfajta bitcoin sokkal értékesebb lesz. Melyik bitcoin értéke számít akkor a fogadás kiértékelésében?

A blokklánc elágazása azt jelenti, hogy két olyan világ jön létre, aminek közös múltja van. Ha tehát a fork előtt volt egy bitcoinom, akkor a fork után mindkét világban lesz belőle egy-egy. A fogadás szándékoltan úgy van megfogalmazva, hogy igazságosan kezelje ezt a helyzetet. Vagyis az számít, hogy ha 2017 decemberében vettem volna adott összegből bitcoint, és azt öt éven át tartom, akkor végül mindent számba véve mekkora nyereségre vagy veszteségre teszek szert (összevetve azzal, hogy arannyal mit érnek el a kollégák). Ha addigra már két vagy többféle bitcoinom is lenne, akkor azok értékét mind összegezni kell.

Semmit sem ér?

Ezen a ponton érdemes eloszlassak egy félreértést a bitcoinnal kapcsolatban. Sokan azt gondolják, hogy forkokkal a végtelenségig inflálható, mert egy blokkláncon ugyan csak 21 millió lehet belőle, de ha ismételt elágazásokkal újra és újra megkettőzzük a láncot, akkor gyakorlatilag végtelen számú coin előállítható. Melyek értéke pedig szükségszerűen nulla, mint ahogy mindennek, amiből végtelen mennyiség áll rendelkezésünkre. Ez az érvelés azonban hibás.

Ugyanis fork esetén a bányászoknak dönteniük kell arról, hogy a továbbiakban az egyik vagy a másik láncot bányásszák. Vagyis az összes számítási kapacitás megoszlik a két ág között. Az egyik és a másik blokklánc szuverenitását tehát különböző mennyiségű elégetett áram védi. Ha az egyik láncot csak kevesen bányásszák kevés áram felhasználásával, akkor az sérülékeny lesz, egyetlen szereplő is könnyen átveheti felette az irányítást. Vagyis a rajta levő coinok értéktelenek. Elvileg bárki bármikor leágaztathatná a bitcoin blokkláncát, csak nincs sok értelme, mert egy könnyen támadható, és ezért senki által nem használt láncot generálna értéktelen coinokkal. Az értéket ugyanis a robusztus lánc tokenjei képviselik.

Ha egy fork után hasonló mértékben oszlik meg a számítási kapacitás úgy, hogy mindkét lánc erős marad, akkor akár születhet két önmagában is életképes coin, mint ahogy ez történt a bitcoin és a bitcoin cash esetében. De ilyen elágazásból nem lehetséges végtelen sok, hiszen akkor a bányász kapacitás túlságosan elaprózódna.

Evolúció máshogyan

Sokan az olyan platformokban látják a bitcoin versenytársát, mint például az Ethereum, pontosabban annak natív kriptopénzében, az éterben. Az Ethereum az okos szerződéseivel sokkal sokszínűbb felhasználást tesz lehetővé, de éppen ez a megcélzott sokszínűség okoz rengeteg nehézséget a fejlesztésében. Ami megkérdőjelezi a jövőbeli sikerességét. De tegyük fel, hogy idővel minden felmerülő technikai nehézséget megoldanak, és az Ethereum egyszer majd megbízhatóan, skálázhatóan és olcsón lesz képes kiszolgálni a felhasználóit.

Vajon átveszi ekkor az éter a digitális arany funkciót? Nem valószínű. Az étert ugyanis egyfajta digitális olaj szerepére tervezték, aminek a feladata a nagy közös virtuális számítógép meghajtása. Nem a féltve őrzött digitális aranyomból szeretném fizetni az okos szerződéseim működtetését.

Akkor viszont lehetséges, hogy az Ethereumban létrehoznak egy új tokent, aminek éppen az lesz a szerepe, hogy digitális aranyként felváltsa a bitcoint? Ezt sem tartom valószínűnek. A kriptovilágban ugyanis egészen különös dolgok is megtörténhetnek. A bitcoin evolúciója nem csak forkokkal valósulhat meg. Az Ethereumban már most is létezik olyan okos szerződés, amelyik képes a bitcoin blokkláncáról átköltöztetni a bitcoinokat az Ethereuméra. Egész pontosan az történik, hogy ha a bitcoin blokkláncán befagyasztanak (elkölthetetlenné tesznek) egy bitcoint, akkor ez az okos szerződés megteremt egy új tokent az Ethereum blokkláncán. Az így megteremtett coin tehát a befagyasztott bitcoint reprezentálja, de ezt már az Ethereum láncán lehet használni.

Ha egyszer azt látjuk majd, hogy egyértelműen az Ethereumnak és annak okos szerződéseinek áll már a jövő, akkor a bitcoin közössége elkezdené tömegesen átköltöztetni oda a bitcoinjait. Nem lenne szükség tehát újfajta digitális aranyat kitalálni, létrehozni az Ethereumban és elfogadtatni azt a világgal. A bitcoin addigra már kialakult digitális arany funkciója megmaradhat, és az új, egységes kriptovilágban folytathatja a pályafutását. Ebben az esetben a bitcoin saját technológiája akár teljesen elavulttá is válhat, és egy idő után már senki sem bányászná. A blokklánca érdeklődés hiányában akár meg is szűnhet. A bitcoinok mégis tovább élnének. Mintha csak a lakhatatlanná vált Földről költöztetnék el az emberiséget egy élhetőbb bolygóra.

A bitcoin pozíciója mint potenciális digitális arany tehát megkérdőjelezhetetlennek látszik. De nem csak azért, mert rendelkezik az elsőként indulók előnyével, szűkös a kínálata, szuverén és végtelenül rugalmas a technológiája. Számos más erős indok is mellette szól, melyeket a következő részben fogok kifejteni. A legfontosabb még hátra van.

Kapcsolódó tartalom

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán? – Vezér nélkül