2023. 03. 07.
Szerző: DeFizz
Új mánia tört ki idén, valósággal robbant a Bitcoin-blokkláncon létrehozott digitális műtárgyak, speciális bejegyzések piaca. Van-e ennek jövője, miért korszakalkotó, és miben különbözik az eddigi NFT-mániáktól? – interjú Csibi András blokklánc-szakértővel.
DeFizz: Az utóbbi hetekben nagy feltűnést keltett, hogy a Bitcoin blokkláncon is létrehoztak NFT-ket, úgynevezett “Bitcoin ordinálokat”. Vajon ebből is lesz-e akkora hype, mánia, mint korábban a többi fajta NFT-ből volt?
Csibi András: A Bitcoin blokkláncon ezeket nem NFT-knek hívjuk, hanem ordináloknak vagy bevéséseknek. Maguk a készítők digitális műtárgyaknak nevezik, mivel az NFT betűszót hiába fejted ki “nem felcserélhető token”, vagy “non-fungible token” kifejezésekre, elsőre legfeljebb közgazdászok értik meg.
DeFizz: Egyedi kriptoérméknek is lehetne nevezni, ellentétben a sorozatban kibocsátott kriptoérmékkel, bár lehet, hogy ez is értékpapírízű megfogalmazás.
Csibi András: Igen, gazdasági kontextusban ez oké. De mi a kriptovilágban egy szélesebb körű adaptációról álmodunk, és az átlagembert nem annyira érdekli, hogy ez most értékpapírszerű eszköz, vagy más. A lényeg, hogy ezek digitális műtárgyak, amelyek a birtokodban lehetnek, amit egyértelműen igazolni is tudsz. Hogy azon kívül zsetonnak, tokennek, érmének vagy kriptoeszköznek tekintsük, az inkább a közgazdászokat érdekli.
DeFizz: De lesz itt valaha is széleskörű adaptáció? Sokan nem értik vagy nem becsülik az NFT-ket.
Csibi András: A kriptoeszköz-iparágon kívül valóban nagyon rossz az NFT-k megítélése, főleg a korábbi piaci fellendülés lecsengésével. De már a bikapiacon is sokan voltak, akik nem értették ezeket.
DeFizz: Konkrétan még ki is nevették, azt mondták, micsoda dolog, majmos képecskékért ölik egymást az emberek, és kifizetnek rá százezer meg millió dollárokat.
Csibi András: Igen, és most innét a bikapiac végéről vagy a medvepiac közepéről nézve, akárhol is tartunk éppen, tulajdonképpen igazuk is lett. Drasztikusan visszaesett az NFT-piac forgalma, a korábbinak mindössze két százaléka is volt, bár mostanában újra emelkedésnek indult. De biztos vagyok abban, hogy ebben is lesz egyfajta ciklikusság, jöhet új mánia.
Az, hogy mániák vannak a különböző eszközökben, egyáltalán nem újdonság. Mániák mindig lesznek. De éppen a Bitcoinnál nagyon érdekes, hogy ezek a mániák ismétlődnek, ciklikusan visszatérnek. Miközben például a tulipánhagyma-mánia vagy a Beanie Babies-mánia is csak egyszer történt meg, egyszer pukkadt ki.
DeFizz: Vagy például az 1980-as években az emberek telefonkártyákat vásároltak sok tízezer vagy több százezer forintért, amelyek ma már nem érnek szinte semmit. De a részvénypiacokon nagyjából minden 10-20 évben van mánia, majd összeomlás.
Csibi András: Nem lennék meglepődve, ha a mai kriptoprojektek nagy része is hasonlóképpen összeomlana, lenullázná értékét. De személyes véleményem, hogy egyes eszközök, például a kriptopunk kollekció (CryptoPunks) iránt mindig lesz kereslet, mivel egyfajta történelmi értékük van. Az unatkozó majmokat (Bored Apes Yacht Club) viszont inkább a “pump and dump” kategóriába sorolnám, amely várhatóan ki fog fulladni. Nincs komoly kulturális vonzata, ami hosszú távon fenntartaná az értékét.
DeFizz: Egy időben státuszszimbólumként vásárolták ezeket a majmokat a gazdag és híres amerikaiak, üzletemberek vagy sztárok, hogy bekerüljenek egy elit klubba és úgy nézzenek ki, mint akik a kriptovilágnak is fontos szereplői.
Csibi András: Igen, pontosan, de ez az, ami nem feltétlenül marad meg hosszú távon. Valószínűleg majd jön egy másik státuszszimbólum, és akkor inkább majd azt vásárolják. Persze mindez csak spekuláció.
DeFizz: Tehát az NFT-k még visszatérhetnek.
Csibi András: Igen, mert az emberek alapvetően szeretnek dolgokat gyűjteni. Hogy lesz-e újabb mánia, az nem biztos, de biztosan lesz igény az NFT-kre a jövőben is. Az NFT mint digitális klubtagsági igazolvány egy újabb elképzelés, ami csak hosszabb távon tudja bizonyítani létjogosultságát.
DeFizz: A jövőbeli NFT-ökoszisztémában hol van a helye a Bitcoin blokkláncon tárolt gyűjteményi daraboknak?
Csibi András: A Bitcoin mégiscsak a legpatinásabb hálózat az összes közül. Ez volt az első, ennek a legnagyobb a kapitalizációja. Ha találgatni kell, hogy melyik blokklánc lesz velünk még száz év múlva is, akkor a legtöbben az első helyre a Bitcoint tennék. Úgy érzem, azokat a digitális műtárgyainkat fogjuk a Bitcoin láncon tárolni, amelyeket a legtöbbre értékelünk.
DeFizz: A digitális műtárgyainkat, vagy az azokra mutató linket? Egy jó minőségű digitális fotó legalább egy-két megabájt, ami a blokkláncon már eléggé sokba kerülhet.
Csibi András: A legvonzóbb tulajdonsága a bevéséseknek a hagyományos NFT-khez képest, hogy a teljes adat a láncon van, nem csak egy valahol máshol tárolt adatra mutató link, így a digitális műtárgyunk annyi ideig fennmarad, mint ameddig maga a Bitcoin hálózat. Tegnap véstem be egy 50 kilobájtos képet kevesebb, mint öt dollárért. Ennek fényében egy egy megabájtos adattömeg körülbelül száz dollár lenne. Az Ethereum blokkláncon ennek a többszörösét is ki lehet fizetni akár egy trükkösebb váltási tranzakcióért is, ha nagyon rosszkor csináljuk. Így a Bitcoin-láncon való tárolás jelenleg olcsó.
De a Bitcoin-blokkokban lévő szabad tárhely véges, átlagosan tízpercenként négy megabájt. Ennél több adatot nem lehet beleírni. Ha nagy lesz erre a típusú tárolásra az igény, akkor pillanatokon belül nagyon megdrágulhat, és nem lesz olyan olcsó, mint most. De akkor is ott lesz majd a Bitcoin-blokkláncon a felvitt adat, amikor az IPFS-en, azaz a “bolygóközi fájlrendszeren” már nem. Az IPFS-en ugyanis folyamatosan fizetni kell azért, hogy tárolják a fájljainkat.
DeFizz: Voltak olyan esetek a mániás időszakban, amikor 10-20, vagy 30 dollárt kellett kifizetni egyetlenegy kisebb bitcoin-tranzakcióért. Nem lehet, hogy egy újabb bikapiacon annyira túlterhelődik majd a rendszer és annyira megdrágul, hogy ez az egész kérdés okafogyottá válik?
Csibi András: Az összes blokkláncon visszatérő dilemma, hogy ha túl kevés a felhasználó, akkor nincs elég bevétel. Ekkor felmerül a kérdés, miből fizetjük ki azokat az erőforrásokat, amelyek a rendszer megfelelő és biztonságos működését hivatottak lehetővé tenni. Ha meg túlságosan sok a felhasználó, akkor a rendszer használhatatlanul drága lesz.
Nincsen pontos válasz arra, hogy a jövőben hogyan fognak alakulni a díjak, de a piac majd eldönti, hogy melyik lesz fontosabb, valamilyen digitális gyűjteményi darab tárolása vagy pedig a bitcoinküldések tranzakciói.
Mindez azonban nem annyira az adattárolásról szól, arra vannak jobb megoldások, hanem inkább arról, hogy valaki be akarja vésni örökre a Bitcoin-blokkláncba az adatait. Ha el kellene döntenem, hogy melyik intézmény létezik még 200 év múlva is, akkor nem nagyon tudnék jobbat mondani, mint a Bitcoin. Itt annyira rendben vannak a gazdasági ösztönzőerők, hogyha én meghalok, és nem fizetik az unokáim a tárolási díjat, akkor is megmarad az információ.
DeFizz: A másik oldalról ugyanakkor ez az ordinál-őrület a Bitcoin bányászoknak nagyobb bevételt biztosít. Ami hozzájárulhat a hálózat biztonságához, egészségesebb fejlődéséhez. Mostanában sok Bitcoin-blokk nagyobbrészt üresen került rá a láncra.
Csibi András: Igen, eddig csak a tranzakciók voltak, ezután pedig ezek a bevésések is keresletet jelentenek majd a hálózat által kínált blokktárhelyre. Ez azért is nagyon fontos, mert évek múltán nagyon minimálisra csökken majd az a jutalom, amit a bitcoinbányászok az új blokkok készítése nyomán kapnak. Így elsősorban a tranzakciós díjakból kellene megélniük. A bevésések is egy jó bevételi forrást jelenthetnek. Ami olyan szempontból is biztató, hogy most épp keletkezett egy új felhasználási igény a blokktárhelyre, de ki tudja, hogy a következő öt vagy tíz évben még hány továbbit fognak felfedezni.
De nem csak majmos képecskékről van itt szó, hanem bármilyen másfajta adatról is. Bitcoin ordinál bevésések lehetnek például a “zero knowledge proof”-ok is. Például a dYdX kereskedési platform, [amiről a múltkor írtunk - a szerk.], egy hibrid rendszer. Ezt a platformot egy magáncég működteti, amelyben a felhasználóknak meg kell bízniuk, de ezt a bizalmat erősíti azzal, hogy a megfelelő kriptográfiai bizonyítékokat az Ethereum láncra rakja. Bizonyítékokat arról, hogy a rendszer a szabályoknak megfelelően működik.
Ennek köszönhetően rendkívül transzparens az egész. Hasonló hibrid, félig centralizált, félig decentralizált megoldásokból még nagyon sokfélét lehet elképzelni. Ilyen a Proof of Reserves is, amely most szintén népszerű téma az FTX tőzsde csődje óta. Arra szolgál, hogy a centralizált kriptotőzsdék, mint a Binance, bizonyítékokat szolgáltassanak a náluk őrzött értékek meglétéről a blokkláncok segítségével.
DeFizz: Egy másik példa a való világból, hogy ha valaki kitalál egy szabadalmat, akkor annak leírását fel tudja tenni a blokkláncra. Így egyértelműen tudja bizonyítani, hogy az adott ötletet az adott pillanatban ő már birtokolta. Egyfajta időbélyegzőt kap az adott információkról.
Csibi András: Igen, ez egy kiváló példa. De nem is az a lényeg, hogy most mennyi ilyen példa van, hanem az, hogy a jövőben még milyen rengeteg lehet még.
DeFizz: Milyen tartalmakat véstek be eddig a Bitcoin láncba?
Csibi András: Ide bárki bármit feltölthet, pont ez a lényege, így hát rengeteg félét. Kedvenceim a személyes jellegű üzenetek, hangfelvételek, töltenek fel emberek képeket a háziállataikról, mémeket, bevésték a Bitcoin whitepapert, de van most már a Bitcoin láncon Doom klón is, és Apple 1 számítógép emulátor. Persze nincs NFT mánia generatív profilkép-gyűjtemények nélkül (PFP), úgyhogy az állatábécé összes bejegyzése megtalálható legalább ezer példányban.
DeFizz: Mi történik, ha rosszindulatú felhasználást tapasztalunk? Például felrakja valaki a blokkláncra a bombakészítés receptjét?
Csibi András: Ez a Bitcoin Ordinals kézikönyve szerint moderációs kérdés. Ha valaki teljes Bitcoin node-ot futtat, így ott van a merevlemezén egyesek és nullák formájában a rosszindulatú tartalom, az önmagában még nem bűn. Az a bűn, ha ezt továbbadja, kiadja másoknak. Ha valaki készít egy felhasználói szoftvert, ahol ezeket a bevéséseket meg tudják nézni az emberek, akkor bűncselekményt követhet el.
Ezt úgy lehet megoldani, hogy ezeknek az oldalaknak vagy szoftvereknek kell legyen moderációs politikája, szabályrendszere. Ennek segítségével ki kell szűrni a káros vagy rosszindulatú tartalmakat rejtő bevéséseket.
DeFizz: De magán a blokkláncon attól még ottmarad.
Csibi András: Igen, azt onnét nem lehet kivenni. Úgy tudom, hogy az internetes, blokklánc-alapú adattárolási megoldások is saját moderációs politikát alkalmaznak, mint például az IPFS node-ok.
Megjelentek egyébként a Bitcoin Ordinals világában egyes rosszindulatú PDF-ek, amelyeket ha letölt valaki a Bitcoin láncról, és megnyit, akkor megpróbálja ellopni a Metamask visszaállító kulcsot, vagyis a kriptopénz tárcája tartalmát. Erre az a megoldás, hogy az Ordinals.com oldal nem adja ki ezeket a PDF-fájlokat.
DeFizz: Mennyire biztonságos a Bitcoin ordinálisok tárolása és kezelése? Olvastam, hogy egyetlenegy satoshi-hoz kötődik a blokkláncbejegyzés, és azt véletlenül is el lehet küldeni rossz helyre.
(A satoshi a bitcoin legkisebb egysége, a bitcoin százmilliomod része – a szerk.)
Figyelni kell, a hagyományos tárcák nem különböztetik meg a satoshikat. Több ordinál-kompatibilis tárca készül, de ennek a dolognak a felhasználói élménye egyelőre nagyon fapados. Most még egy olyan tárcához, ami ezeket a Bitcoin-bevéséseket biztonságosan tudja kezelni, kell egy teljes Bitcoin node-ot is futtatni. A teljes Bitcoin blokkláncot le kell tölteni és szinkronban kell tartani, ami nem könnyű feladat.
De az tulajdonképpen minden blokkláncon probléma, hogy a jelenlegi kriptopénz-tárcáink nem eléggé felhasználóbarátak. A 2023-as év egyik fontos témája lesz a tárcák fejlesztése. Például a “social recovery” (“közösségi visszaállítás”) típusú tárcák elterjedése. Ez olyan tárcát jelent, amelynek az esetleges elvesztése esetén például öt különböző barát vagy intézmény segítségével visszaállíthatod az eredeti állapotot. De a tavalyi zűrös év után a kriptoeszközök biztonságos tárolásának kérdése mindenképpen nagyon előtérbe került.
DeFizz: Te hogyan érzed, mekkora a jelentősége a Bitcoin blokkláncon használható bevéséseknek a jövő szempontjából?
Csibi András: Nekem olyan érzésem van, ez annak a digitális megfelelője, mint amikor annak idején az ősember feltalálta a barlangfestészetet.
DeFizz: Szóval ez egy korszakalkotó dolog és valami hatalmas fejlődésnek a kezdete?
Csibi András: Igen, a kulturális jelentősége mindenképpen figyelemre méltó. Szerintem korszakalkotó, hogy a digitális műtárgyainkat már el tudjuk menteni – örökre.