A Tesla titka – 1. rész 2020. 02. 10. Néhány héttel ezelőtt az Alapblog Nap ábrája rovatában közöltek egy érdekes ábrát, ami a Tesla és a három nagy amerikai hagyományos autógyártó (Ford, General Motors, Fiat Chrysler) piaci értékét, illetve az általuk legyártott autók számát hasonlítja össze. Míg a többiekhez képest a Tesla egy nagyságrenddel kevesebb autót gyárt, a piac mégis jelentősen többre értékeli a céget. Az Alapblog le is szűri a tanulságot: itt bizony egy buborékot láthatunk. A helyzet azóta csak még látványosabb lett. Az elektromos autógyártó részvénye tovább száguldott, a piaci kapitalizációja már a 100 milliárd dollárt is meghaladta, amivel megelőzte a Volkswagent is. Ezzel pedig elnyerte a második legértékesebb autógyártó címét, már csak a Toyota van előtte. És habár az első (Toyota) és a harmadik (VW) helyezett tavaly nagyságrendileg tízmillió autót adott el, addig a Teslának elegendő volt csupán néhány százezret az ezüstéremhez. Látszólag tehát valóban csak arról van szó, hogy egy újabb fejezettel bővülhet majd a Mániák és válságok című könyv későbbi kiadása. Én azonban nem értek egyet a szimpla „buborék/mánia” narratívával.
Bejelzett a szórólap-index 2019. 12. 09. Évekig tartó tetszhalott állapotából a hazai lakáspiac 2014-ben éledt újjá. Hosszú stagnálás után akkor fordultak meredeken felfelé a lakásárak, miközben a tranzakciószám is jelentősen megugrott. Az áremelkedés és a magasabb forgalom egészen az utóbbi időkig kitartott. Az öt évvel ezelőtti fordulatot többek között abból vettem észre, hogy a postaládámat elkezdték elárasztani az „Eladó lakást keresek” feliratú szórólapok. Azt megelőzően a lakáspiac állapotának megfelelően ilyeneket egyáltalán nem kaptam. Mögöttük javarészt ingatlanügynökök állnak, akik az őket ostromló vevők számára igyekeznek eladókat felkutatni, vagyis a szórólapok mennyisége valamilyen formában a keresleti oldal erősségét jelzi.
Hogyan következik az ’56-os forradalomból a Bitcoin és az Ethereum? 2019. 10. 23. Az 1956-os forradalom bukása után 200 ezer ember hagyta el az országot. Köztük volt egy olyan fiatalember is, aki részt vett a harcokban, és a megtorlás elől menekülésre kényszerült. Később az Egyesült Államokban telepedett le és alapított családot. Gyermekének sokat mesélt ifjúkori kalandjairól, az elnyomással szembeni harcáról, a zsarnok államok sajátosságairól és működéséről.
Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (4)? – Vezér nélkül 2019. 10. 18. Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy mire alapoztam a véleményemet.
Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (3)? – Hálózati hatás 2019. 10. 01. Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy mire alapoztam a véleményemet. Az 1. részben bemutattam a fogadásom hátterét. A 2. részben amellett érveltem, hogy a világban igény van digitális aranyra. Ebben és a következő részben azt fejtem ki, hogy miért pont a bitcoinnak van a legnagyobb esélye betölteni ezt a szerepet.
Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (2)? – Digitális arany 2019. 09. 20. Satoshi Nakamoto – a bitcoin ismertelen feltalálója – eredetileg azt remélte, hogy egy olyan fizetési rendszert alkot, ami radikálisan olcsó, akár ingyenes tranzakciókat tesz lehetővé, és amit ezért mikrofizetésekhez is használhatunk. Kijelenthetjük, hogy ezt az ígéretet a bitcoin évek óta nem teljesíti, ugyanis egyetlen tranzakció végrehajtása néha több dollárba is kerül. A kávémat biztosan nem így fizetném ki.
Mérföldkő a kriptóban – Néhány gondolat a Libráról 2019. 06. 28. A kriptopénzeknek is megvan a maga lehetetlen szentháromsága. Nem tudunk egyszerre erősen skálázható, teljesen decentralizált és tökéletesen biztonságos hálózatot létrehozni. Csak az egyik tulajdonság rovására vagyunk képesek javítani a másikon. Ki tudja, egyszer talán majd a technológia fejlődése megoldja, hogy mindhárom területen egyszerre legyünk jók, de jelenleg még nem tartunk ott. A bitcoin például eléggé decentralizált és biztonságos, de közben problémái vannak a skálázhatósággal, hiszen csak néhány tranzakciót tud másodpercenként feldolgozni. Ahhoz nem elég, hogy globális sztenderddé váljon.
Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (1)? – Fogadjunk! 2019. 06. 08. 2017 decemberében Zsiday kolléga szokása szerint egy találó kör e-mailt küldött néhányunknak. Ron Paul Twitter szavazásának eredményével szemléltette a bitcoin mánia akkori kiteljesedését. Az amerikai politikus arról kérdezte az embereket, hogy tízéves időtávon szerintük melyik piaci eszköz ára fog a legjobban teljesíteni. Elsöprő többséggel nyert a bitcoin. A további lehetőségek közül az arany kapott még érdemi mennyiségű szavazatot.
Az összeomlás éve 2019. 01. 03. Az elmúlt év vérzivatarosan alakult a bitcoin piacán. A buborék kipukkanása után sokan a halálát, vagy legalábbis az eljelentéktelenedését vizionálják. Igazolva látják, hogy a legnagyobb kriptopénz a modern kor tulipánhagymája. A közelmúlt eseményeire azonban érdemes távolabbi perspektívából is ránézni.
Éter fundamentális elemzés 2018. 10. 11. A bitcoin esetében 2015 elején jól időzítve érveltem amellett, hogy a zuhanásnak valószínűleg vége. Vajon alkalmazható-e hasonló okfejtés most az éterre?