rss

Blog

A Tesla titka – 1. rész

2020. 02. 10.

Néhány héttel ezelőtt az Alapblog Nap ábrája rovatában közöltek egy érdekes ábrát, ami a Tesla és a három nagy amerikai hagyományos autógyártó (Ford, General Motors, Fiat Chrysler) piaci értékét, illetve az általuk legyártott autók számát hasonlítja össze. Míg a többiekhez képest a Tesla egy nagyságrenddel kevesebb autót gyárt, a piac mégis jelentősen többre értékeli a céget. Az Alapblog le is szűri a tanulságot: itt bizony egy buborékot láthatunk. A helyzet azóta csak még látványosabb lett. Az elektromos autógyártó részvénye tovább száguldott, a piaci kapitalizációja már a 100 milliárd dollárt is meghaladta, amivel megelőzte a Volkswagent is. Ezzel pedig elnyerte a második legértékesebb autógyártó címét, már csak a Toyota van előtte. És habár az első (Toyota) és a harmadik (VW) helyezett tavaly nagyságrendileg tízmillió autót adott el, addig a Teslának elegendő volt csupán néhány százezret az ezüstéremhez. Látszólag tehát valóban csak arról van szó, hogy egy újabb fejezettel bővülhet majd a Mániák és válságok című könyv későbbi kiadása. Én azonban nem értek egyet a szimpla „buborék/mánia” narratívával.

Bejelzett a szórólap-index

2019. 12. 09.

Évekig tartó tetszhalott állapotából a hazai lakáspiac 2014-ben éledt újjá. Hosszú stagnálás után akkor fordultak meredeken felfelé a lakásárak, miközben a tranzakciószám is jelentősen megugrott. Az áremelkedés és a magasabb forgalom egészen az utóbbi időkig kitartott. Az öt évvel ezelőtti fordulatot többek között abból vettem észre, hogy a postaládámat elkezdték elárasztani az „Eladó lakást keresek” feliratú szórólapok. Azt megelőzően a lakáspiac állapotának megfelelően ilyeneket egyáltalán nem kaptam. Mögöttük javarészt ingatlanügynökök állnak, akik az őket ostromló vevők számára igyekeznek eladókat felkutatni, vagyis a szórólapok mennyisége valamilyen formában a keresleti oldal erősségét jelzi.

Hogyan következik az ’56-os forradalomból a Bitcoin és az Ethereum?

2019. 10. 23.

Az 1956-os forradalom bukása után 200 ezer ember hagyta el az országot. Köztük volt egy olyan fiatalember is, aki részt vett a harcokban, és a megtorlás elől menekülésre kényszerült. Később az Egyesült Államokban telepedett le és alapított családot. Gyermekének sokat mesélt ifjúkori kalandjairól, az elnyomással szembeni harcáról, a zsarnok államok sajátosságairól és működéséről.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (4)? – Vezér nélkül

2019. 10. 18.

Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy mire alapoztam a véleményemet.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (3)? – Hálózati hatás

2019. 10. 01.

Habár pontosan tudtam, hogy egy piaci mánia végső szakaszában vagyunk és hamarosan jön az összeomlás, 2017 decemberében mégis arra fogadtam, hogy a bitcoin árfolyama ötéves időtávon felülteljesíti az aranyét. Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy mire alapoztam a véleményemet. Az 1. részben bemutattam a fogadásom hátterét. A 2. részben amellett érveltem, hogy a világban igény van digitális aranyra. Ebben és a következő részben azt fejtem ki, hogy miért pont a bitcoinnak van a legnagyobb esélye betölteni ezt a szerepet.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (2)? – Digitális arany

2019. 09. 20.

Satoshi Nakamoto – a bitcoin ismertelen feltalálója – eredetileg azt remélte, hogy egy olyan fizetési rendszert alkot, ami radikálisan olcsó, akár ingyenes tranzakciókat tesz lehetővé, és amit ezért mikrofizetésekhez is használhatunk. Kijelenthetjük, hogy ezt az ígéretet a bitcoin évek óta nem teljesíti, ugyanis egyetlen tranzakció végrehajtása néha több dollárba is kerül. A kávémat biztosan nem így fizetném ki.

Mérföldkő a kriptóban – Néhány gondolat a Libráról

2019. 06. 28.

A kriptopénzeknek is megvan a maga lehetetlen szentháromsága. Nem tudunk egyszerre erősen skálázható, teljesen decentralizált és tökéletesen biztonságos hálózatot létrehozni. Csak az egyik tulajdonság rovására vagyunk képesek javítani a másikon. Ki tudja, egyszer talán majd a technológia fejlődése megoldja, hogy mindhárom területen egyszerre legyünk jók, de jelenleg még nem tartunk ott. A bitcoin például eléggé decentralizált és biztonságos, de közben problémái vannak a skálázhatósággal, hiszen csak néhány tranzakciót tud másodpercenként feldolgozni. Ahhoz nem elég, hogy globális sztenderddé váljon.

Miért fogadtam a bitcoinra a mánia csúcsán (1)? – Fogadjunk!

2019. 06. 08.

2017 decemberében Zsiday kolléga szokása szerint egy találó kör e-mailt küldött néhányunknak. Ron Paul Twitter szavazásának eredményével szemléltette a bitcoin mánia akkori kiteljesedését. Az amerikai politikus arról kérdezte az embereket, hogy tízéves időtávon szerintük melyik piaci eszköz ára fog a legjobban teljesíteni. Elsöprő többséggel nyert a bitcoin. A további lehetőségek közül az arany kapott még érdemi mennyiségű szavazatot.

Az összeomlás éve

2019. 01. 03.

Az elmúlt év vérzivatarosan alakult a bitcoin piacán. A buborék kipukkanása után sokan a halálát, vagy legalábbis az eljelentéktelenedését vizionálják. Igazolva látják, hogy a legnagyobb kriptopénz a modern kor tulipánhagymája. A közelmúlt eseményeire azonban érdemes távolabbi perspektívából is ránézni.

Oldalak