rss

Hogyan következik az ’56-os forradalomból a Bitcoin és az Ethereum?

1956

Az 1956-os forradalom bukása után 200 ezer ember hagyta el az országot. Köztük volt egy olyan fiatalember is, aki részt vett a harcokban, és a megtorlás elől menekülésre kényszerült. Később az Egyesült Államokban telepedett le és alapított családot. Gyermekének sokat mesélt ifjúkori kalandjairól, az elnyomással szembeni harcáról, a zsarnok államok sajátosságairól és működéséről.

A gyermekre annyira nagy hatással voltak ezek a történetek, hogy felnőve a saját eszközeivel Amerikából is folytatta apja harcát az önkénnyel szemben. Arra jutott, hogy mivel a hatalommal csúnyán vissza lehet élni, ezért a hatalommal felruházott emberekkel szemben nem árt az egészséges bizalmatlanság. Olyan struktúrákat kell kialakítani tehát, amelyekben csak a feltétlenül szükséges kérdésekben dönthetnek az emberek feje felett. A lehető legtöbb kérdés szabályozásában azonban előre meg kell egyeznünk, amit a vezető döntéshozók nem változtathatnak meg a saját érdekeik szerint. De vajon mennyire hihető, hogy az előre és közösen megállapított szabályokat betartják majd, miután megkapták éppen a szabályok alakításának a jogát? Hogyan biztosíthatjuk, hogy a szabályok ügyes alakítgatásával később ne éljenek vissza?

A válasz az, hogy olyan rendszereket kell létrehozni, amiket még a leghatalmasabbak sem tudnak manipulálni. Nem véletlen, hogy éppen egy ’56-os menekült fia, a számítógép tudós Nick Szabo alkotta meg és definiálta 1997-ben az okos szerződés (smart contract) fogalmát. Egy olyan megállapodásét, ami az előre rögzített szabályrendszert mindenki mástól függetlenül, manipulálhatatlanul és automatikusan végrehajtja. Közel húsz évvel később, az Ethereum létrejöttével a gyakorlatban is megvalósult az elképzelése.

Nem véletlen az sem, hogy éppen Nick Szabo tette le a manipulálhatatlan pénzrendszerek elméleti alapjait azzal, hogy 1998-ban egy megvalósíthatónak tűnő decentralizált pénz leírását adta, amelyet Bit Goldnak nevezett el. Egy olyan pénzét, amely megbízhatóan működik az eredetileg megállapított szabályok szerint, amely szabályokat utólag semmiféle monetáris tanács nem tudja felülírni (például mert fel nem vállalt érdeke az adott pénzt gyengíteni). De még a saját megalkotója sem tud utólag belepiszkálni az eredeti szabályokba.

A Bit Gold a gyakorlatban soha nem valósult meg, nem implementálta senki. Viszont a Bitcoin ismeretlen feltalálója, Satoshi Nakamoto rengeteg ötletet merített belőle és építette be saját találmányába. Van, aki szerint azért, mert Satoshi valójában Szabóval azonos. Ez vagy igaz, vagy nem, de ne feledjük, ezek az eszközök abból a célból jöttek létre, hogy a vezető döntéshozók ne tudjanak olyan könnyen visszaélni a hatalmukkal, mint ahogy az a történelem folyamán olyan sokszor, például Magyarországon a kommunista uralom alatt is történt. Még friss találmánynak számítanak, amelyekre bőven ráfér a fejlesztés és amelyeket még alaposabban meg kell értsünk. De ha egyszer ezeket az eszközöket bevetjük és okosan alkalmazzuk gazdaságunk és társadalmunk megszervezésében, akkor radikálisan csökkenthetjük az olyan nemzettragédiák esélyét, mint amilyen az 1956-os forradalom is volt. Hiszen éppen ezért jöttek létre.

Kapcsolódó tartalom

2023-ban sem halt meg a bitcoin

A fennálló monetáris rend vége? – BlokkolóÓra 194.