2022. 03. 21.
Az Egyesült Államokban nincs egységes kriptós szabályozás. Különböző kormányzati ügynökségek (mint például a SEC, CFTC, IRS stb.) a meglévő törvények alapján egyes részterületekért felelnek, de ezek sem fednek le minden kérdést és a köztük húzódó határvonalak is gyakran homályosak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes tagállamok már kialakították saját szabályrendszerüket a kriptoeszközökre, miközben mindez szövetségi szinten nem történt még meg.
A múlt héten jelent meg az a régen várt elnöki rendelet, amely felszólítja a kormányzati ügynökségeket a közös, összehangolt munkára, és amelynek végcélja a digitális eszközökre vonatkozó egységes szabályozás megalkotása. A rendelet az amerikai digitális jegybankpénzzel (CBDC) kapcsolatos kutatások és fejlesztések sürgős megkezdésére is felszólít. A céljai között szerepel a fizetési rendszerek modernizációja, a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetővé tétele bárki számára. Mindez egyrészt nagyon üdvözlendő, hiszen a kriptoeszközök további intézményi adoptációja előtt álló legfőbb akadály éppen a hiányos reguláció. Másrészt viszont elképesztően megkésett intézkedésekről van szó.
Az EU-ban már 2020 szeptemberében Markets in Crypto-Assets (MiCA) néven nyilvánosságra hozták azt a szabályozási tervezetet, amelynek célja a kriptoeszközök egységes regulációja. A szöveg jogalkotói finomítása azóta is folyik. És habár az EU-s törvényhozás egy nagyon lassú folyamat, de legalább zajlik a részletek csiszolása egy létező tervezeten. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államokban majd csak most kezdenek el gondolkodni.
Kínában 2014-ben kezdték el az ottani CBDC fejlesztését. Ez a tavalyi évre elkészült, a nemzetközi bemutatása pedig az idei pekingi téli olimpián történt meg, ahol a külföldiek is kipróbálhatták a digitális jüan fizetést. Az USA-ban csak most kezdenek el gondolkodni azon, hogy hogyan is kéne kinéznie és működnie egy amerikai CBDC-nek.
Azt gondolom, hogy az amerikai hezitálás legfőbb oka az, hogy a fennálló monetáris rendnek éppen ők a legnagyobb haszonélvezői, hiszen a dollár a világpénz. Ez számukra megfelelő állapot és félnek a rendszer bármifajta alapvető változtatásától. A dollár CBDC vagy a kriptopénzek egyértelmű törvényesítése nem kiszámítható módon bolygatná meg a fennálló rendet, és mindenképpen okozna valamifajta amerikai kontrollvesztést is. Az elnöki rendelettel mindezen bonyolult kérdések végiggondolása kezdődik most meg, amelyet nem igazán lehetett már tovább halasztani. Hiszen a tétovázás következménye volt az is, hogy a dollár egy évtizedekkel ezelőtt kialakított, elavult alapinfrastruktúrán működik.
Az alapvető probléma – nem csak Amerikában, hanem globálisan is –, hogy a pénzügyi szolgáltatások nehezen hozzáférhetőek, drágák és rossz minőségűek. A bankszámla nyitása macerás, a bankok amúgy se fogadnak be minden potenciális ügyfelet, de sokan még a számlavezetési díjat sem engedhetik meg maguknak. Ezért aztán világszerte 1,7 milliárd embernek nincs bankszámlája (az USA-ban sincs tízmillióknak).
A 21. század fizetési rendszerének úgy kéne kinéznie, hogy ahhoz bárkinek közvetlen hozzáférése legyen (praktikusan egy telefonos alkalmazás letöltésével nyomban használni lehessen), továbbá azonnali, olcsó, globális és privát fizetést tegyen lehetővé. A kínai CBDC vagy a kriptopénzek ezek közül legalább néhány kérdést megoldanak, de az amerikai tétovázás miatt a dollár egyet sem. Vajon ezekkel a hiányosságokkal is a dollár maradhat még sokáig a világpénz? Nekem az a véleményem, hogy – ha más nem jön közbe – akkor igen, hiszen a status quo nagy úr, és a dollár mögött mégiscsak ott van az amerikai gazdaság. Ugyan elavult infrastruktúrán működik, de már megszoktuk. Csakhogy az is lehetséges, hogy közbejön valami más.
Pozsár Zoltán, a Credit Suisse magyar stratégája legutóbbi, Bretton Woods III című elemzésében arról ír, hogy minden bizonnyal a napokban születik meg az az új monetáris rend, amely felváltja, vagy legalábbis erőteljesen gyengítheti az 1970-es években kialakított eurodollár rendszert. Érvelése fő pontja szerint amikor néhány napja a nyugati országok blokkolták az orosz nemzetközi tartalék felét, akkor véglegesen kiderült, hogy a mások tartozásán alapuló hitelpénz nem megbízható. Nemzetközi tartalékképzésre nem alkalmas, hiszen az országok közötti nézeteltérés esetén szimplán elkobozhatják. Mindemellett az Oroszország ellen kivetett szankciók miatt tartósan magas nyersanyagárakat és állandósuló inflációt prognosztizál a nyugati országok számára. Pozsár arra gyanakszik, hogy az arany vagy valamifajta áruval (is) fedezett pénz iránt alaposan megnő a nemzetközi kereslet (ez akár lehet a renminbi, ha Kína a szankció alá vont és ezért olcsó orosz nyersanyagok felvásárlása mellett dönt). Így aztán könnyen elképzelhető, hogy a dollár világpénz szerepe gyengül és újabb versenyzők jelennek meg mellette. Elemzése végén pedig felvet egy további lehetőséget egy olyan eszközzel kapcsolatban, amely nagyon hasonlít az aranyhoz:
After this war is over, “money” will never be the same again…
…and Bitcoin (if it still exists then) will probably benefit from all this.
A Decent Investments/CryptoPosition csapatával és külsős kriptoszakértőkkel kiegészülve 2018 januárja óta heti rendszerességgel tekintjük át a kriptopiac híreit, eseményeit és aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, alaposan kielemzünk egy-egy projektet vagy a technológiai újításokat értjük meg mélyebben. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el. A BlokkolóÓra életünk elmaradhatatlan részévé vált, mindig tanulunk valami újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Az ott felmerülő témák közül hétről hétre szemezgetünk néhányat.