2023. 04. 03.
Szerző: DeFizz
Elvileg maximum 21 millió bitcoin fog létezni, ám ez a gyakorlatban már régen nem igaz. Különböző becslések három- és hatmillió darab közé teszik azon érmék számát, amelyek örökre elvesztek, így a valódi kínálat akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet a kibányászott mennyiségnél. Ami mindenki másnak jó, aki hozzáfér a bitcoinjaihoz.
Lassan már a kisiskolások is tudják, legalábbis ha bitcoinrajongó családban nőnek fel, hogy a bitcoin-érmék teljes mennyisége soha nem lehet több 21 milliónál. Amiből pedig eddig mintegy 19,3 millió darabot kibányásztak, így kevesebb, mint a maximális mennyiség nyolc százaléka van hátra. Ám ennek a 19,3 milliónak az alapján számolják ki a bitcoin piaci kapitalizációját, amely jelenleg (28 ezer dollár körüli árfolyamnál) mintegy 540 milliárd dollár a toplisták szerint.
Csakhogy ezek a számok a gyakorlatban már nem felelnek meg a valóságnak, ugyanis a szóban forgó bitcoinok egy része valójában örökre elveszett. Elérhetetlenné, felhasználhatatlanná vált, csapdába esett a blokkláncon. A Chainalysis nevű elemző cég 2020-as tanulmánya szerint már akkor 3,7 millió darab bitcoin veszhetett el örökre.
Ami nem veszett el, az sem eladó
Akkor azokat a bitcoinokat tekintették elveszettnek, amelyeket legalább öt éve nem mozgattak a tulajdonosaik. Ezen kívül további 60 százalékról azt mondták, hogy ezek hosszú távon tartott érmék, mert az ehhez tartozó számlák tulajdonosai sohasem adtak el többet a számlaegyenlegük 25 százalékánál. A cég ebből azt a következtetést vonta le, hogy az akkori 18,6 millió darabból mindössze 3,5 millió darab, vagyis az összes kibányászott bitcoin 19 százaléka volt likvid. Vagyis olyan, amely gyakran mozog, elsősorban különböző kriptótőzsdék között, így potenciálisan megvásárolható. Ezért kereskedési célú bitcoinnak nevezték el.
Ez részben magyarázatot ad arra, hogy miért is annyira volatilis néha a bitcoin árfolyama. Hiszen ha valójában nem 540 milliárd dollár, hanem csak mintegy százmilliárd a valódi kínálat ebből a befektetési eszközből, akkor sokkal kisebb eladási vagy vételi nyomás is alaposan meg tudja mozdítani az árat. Az emelkedési és esési potenciál egyaránt nagyobb lehet, és a jövőben is erős árfolyammozgásokra lehet felkészülni.
Az elveszett érmék miatt mindenki más érméi valamivel többet érnek. Gondolj rá úgy, mint egy adományra a többieknek. (Satoshi Nakomoto)
A kisebb kínálat tehát minden bitcoin-tulajdonosnak jó lehet. Az elveszett bitcoinok mennyisége minden szakértő szerint lassan tovább növekszik. De hogyan lehetséges ez?
Él-e még Satoshi Nakamoto?
Egyrészt vannak olyan régi, “ős-bitcoinszámlák” (pénztárcák), amelyekre a kezdeti hőskorszakban nagy mennyiségű bitcoint helyeztek el. Például magának Satoshi Nakamoto-nak, a bitcoin álnév mögé bújó, ismeretlen feltalálójának számlái, amelyekhez azóta sem nyúltak. Nem tudni, tulajdonosuk egyáltalán él-e még.
Főleg a kezdeti korszakban, amikor a bitcoin még csak pár centbe került és nem úgy nézett ki, hogy ebből feltétlenül világsiker lesz, voltak sokan, akik valamilyen módon elveszítették az ellenőrzést a bitcoin tárcájuk felett. A biztonsági előírásokról is kevesebbet lehetett még tudni.
A bitcoinjait örökre elvesztők táborába egyébként valószínűleg a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is feliratkozott, akinek évekkel ezelőtt ajándékba küldött egy ismerőse némi bitcoint, ám saját bevallása szerint nem tudja, hol vannak. Mivel a titkos kulcs nélkül nem lehet az érmékhez hozzáférni, elég ennek a jelsorozatnak az elvesztése, és a bitcoinunknak lőttek.
Egy bitcoin-számla titkos kulcsa (példa):
5Kb8kLf9zgWQnogidDA76ZZYMzPL6Ts36hssWXMSzNydYXYB9KF
Dollárszázmilliók a szeméttelepen
Az egyik ilyen híres eset egy brit férfié, aki egy merevlemezt dobott a szemétbe. Majd később tűvé tett érte mindent, mert a bitcoinjainak értéke több százmillió dollárra emelkedett az évek során. Még több mint 70 millió dollárt felajánlott azért a jogért is, hogy átkutathassa az egész newporti szeméttelepet.
Elég gyakori eset az is, hogy valaki téves címre küldi a bitcoinjait, amely nem létezik, pontosabban amelynek a kulcsai nem állnak senkinek sem a rendelkezésére. Van olyan, hasonló módon keletkezett “zombipénztárca”, amelyben 80 ezer bitcoin található, ami jelenlegi áron 2,2 milliárd dollárt ér.
Van-e a bitcoinnak közkézhányada?
Egy másik cég, a Glassnode is arra jutott, hogy a létező bitcoinok mintegy 78 százaléka nem likvid, nincs a piacon, és csak 22 százalék likvid. A többi, ha nem is veszett el, de olyan tulajdonosok kezében van, akik lényegében sohasem adják el. Ezen vizsgálódás egyébként hárommillió darabra becsülte a 2020-ig végleg elveszett bitcoinok darabszámát.
A részvények világában közkézhányadnak hívják a sok kisebb, egyenként nem meghatározó tulajdonosnál lévő papírok súlyát, ehhez is hasonlíthatjuk a likvid kategóriába eső bitcoinok arányát. A bitcoin közkézhányada ezek szerint nem valami magas. (Az arany egy igen nagy hányada is olyan széfek mélyén hever, ahonnan szinte soha nem kerül elő. Elég csak a jegybanki aranytartalékokra gondolni.)
A Glassnode egyébként úgy vélte, hogy amint a bitcoin értékmegőrző szerepe (digitális arany funkciója) erősödik, még több és több olyan készlet jöhet létre, amelyhez hosszú távon nem nyúlnak a tulajdonosaik. Így még tovább csökkenhet a likvid bitcoinok aránya. Mindkét említett elemző cég nagyon fontosnak tartja a likvid érmék mennyiségének figyelését, és összefüggést vél felfedezni a likvid-illikvid arány és az árfolyam alakulása között.
Sohasem lesz több 14 millió bitcoinnál?
Friss, 2023 márciusi elemzésében a Glassnode azonban már 5,9 millió darab elveszett érméről ír – ami a kibányászott bitcoinok 30 százaléka.
Az elveszett érmék meghatározására szolgáló általános heurisztikus módszer lehet, hogy mely érmékre nem volt még sohasem tranzakció a piaci kereskedés kezdete óta (mintegy 1,457 millió BTC), plusz mekkora a hét évnél régebb ideje szunnyadó érmék száma (4,45 millió bitcoin).
Egy kevésbé ismert elemző cég, a Cane Island már régóta azt állítja, hogy hatmillió körül lehet az elveszett bitcoinok mennyisége. Ráadásul további körülbelül egymillióra becsülik azokét, amelyek a következő években válnak majd felhasználhatatlanná. Ennek alapján azt írják, hogy a bitcoinok forgalomban lévő mennyisége már sohasem lesz több 14 milliónál. Azt is állítják, hogy ezt a számot viszont már 2020 áprilisában elérte a forgalomban lévő bitcoinok mennyisége. Következésképp’ onnét már csak lefelé vezetett az út, a bitcoinok mennyisége valójában csökken is.
Hogy melyik fenti becslés helyes, nehéz megmondani, de biztos, hogy a valóban forgalomban lévő bitcoinok mennyisége jóval kevesebb, mint amennyit a kapitalizáció mutat. Ráadásul van sok olyan érme is, amelyet hosszabb időre, akár sok évre is zároltak. Tipikus példája ennek a Mt. Gox japán bitcointőzsde esete, amelynek 2014 eleji bedőlése után a felszámolási eljárás a mai napig sem ért teljesen véget. (Bár szeptemberben várhatóan végre kioszthatják a hitelezőknek a 130 ezer darabra tehető maradék készletet.)
Feketelistás bitcoinok tömkelege
Máskor hatóságok, például az amerikai bűnüldöző szervek koboztak el bűnözőktől jelentős mennyiségeket, és bár időről időre ezeket aukcióra bocsátják, ezek is tipikusan több évig maradnak elfekvőben.
Egy további kategória – bár ennek egy része már szerepelhet a fenti becslésekben –, amikor a bűnözők kriptovalutát tulajdonítanak el, majd ezt a kriptós társadalom lényegében törvényen kívül helyezi, feketelistára teszi. Ezek az érmék gyakorlatilag nem használhatók fel sehol, mert a centralizált és decentralizált kriptovalutatőzsdék, biztonságtechnikai cégek és bűnüldöző szervek egyaránt árgus szemekkel figyelik a mozgásukat. Mivel a blokkláncok nyilvánosak és átláthatók, bármilyen tranzakcióra azonnal felfigyelnének. Pedig évente jellemzően több milliárd dollárnyi kriptoeszközt tulajdonítanak el a bűnözők.
Szerző: DeFizz
Cikkajánló:
Azt hitték, ekkora csődöt már nem heverhet ki a kriptovalutapiac – BlokkolóÓra 226.