2013. 03. 28.
Képzeljünk el egy olyan eszközt, ami rendelkezik a következő tulajdonságokkal: nem romlik meg, egynemű, osztható és könnyen szállítható/transzferálható. Pénzügyekben minden bizonnyal járatos olvasóim rávághatják, hogy egy ilyen dolgot akár pénzként is lehetne használni. Azonban ehhez még legalább további két feltétel teljesülése szükséges:
1. Megfelelő mennyiség belőle
2. Bizalom iránta
A megfelelő mennyiség több dolgot is jelent. Egyrészt hogy összesen ne legyen túl kevés, vagyis legyen annyi, hogy mindenkinek a zsebébe jusson belőle. Másrészt ne is legyen túl sok, hogy egy ember által kezelhető méretű egység értéke ne legyen túl kicsi. Harmadrészt a rendelkezésre álló mennyiség időben ne legyen túl változékony, mert különben az az árszínvonal hirtelen ugrásait okozhatja, ami rendkívül káros lehet a gazdaság számára.
A másik fontos feltétel a bizalom. Mindenkinek el kell hinnie, hogy fizetség gyanánt nyugodtan elfogadhat abból az eszközből, mert megőrzi az értékét, és tőle is el fogják fogadni, ha valamit vásárolna. Manapság az a jellemző, hogy egy központi hatóság garanciája biztosítja a bizalmat. A garancia pedig a központi hatóság által törvénybe foglalt szabályt jelenti, miszerint az adott eszközt mindenki köteles elfogadni fizetőeszközként. Pont ilyenek a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott speciális papírdarabok, melyekre számokat, cirádákat és történelmi személyek arcképeit nyomtatják.
Ugyanakkor a bizalom kialakulhat fokozatosan is, központi akarat nélkül, egyszerűen az idők próbáját kiállva. Egy társadalom vagy közösség lassan-lassan rájöhet, hogy milyen számára elérhető eszköz tud a leghatékonyabban pénzként funkcionálni. Ezt pedig a közösségben idővel széles körben megismerik és elfogadják. Ilyen lehetett például a fogolytáborokban pénzként használt cigaretta.
Egyre ismertebbé válik azonban egy új versenyző, amelyik arra vár, hogy a világ felfedezze rajta a pénz összes jó tulajdonságát, és elfogadja fizetőeszközként. A bitcoin (BTC) egy eléggé megfoghatatlan valami, kizárólag virtuális formában létezik a világhálón, és virtuális pénztárcákban (számlákon) tárolható. Önmagában tökéletesen haszontalan adathalmazról van tehát szó. Viszont elvileg működhet úgy, mint egy pénz. Egy program telepítésével bárki kreálhat magának virtuális pénztárcát, aminek van egy egyedi azonosítója (számlaszáma). Ezután ide fogadhatja a bitcoin transzfereket egy másik virtuális pénztárcáról, illetve innét indíthat transzfert (vagyis fizethet). Ezekről a pénztárcákról azonban nem lehet felvenni a bitcoinunkat, mivel annak nincs fizikai megjelenési formája.
A bitcoinok generálását 2009-ben kezdte el egy trükkös program. Ezt bárki letöltheti és futtatásával megpróbálkozhat bitcoinokat generálni a saját maga számára. A generált bitcoint tulajdonképpen azért cserébe kapja, mert a program futtatásával egyben számítási kapacitást is felajánl a bitcoin hálózat számára. Azonban az újdonság és a világraszóló találmány az egészben az, hogy a bitcoinok keletkezésének üteme egy előre meghatározott, és mindenki által ismert függvény szerint zajlik, de úgy, hogy ennek betartását nem felügyeli semmilyen központi hatóság, se egy kitüntetett szerveren futó kitüntetett ellenőrző-program. A bitcoint generáló (más néven bányász) programot futtatók egyenrangúak, egy P2P hálózaton on-line kapcsolatban vannak, és folyamatosan egymást ellenőrzik. Így tehát csalással próbálkozni teljesen felesleges, nem fog sikerülni. Egy kivétel van: ha szerte a világon szétszórva található sok tíz- vagy százezer bitcoin bányász közösségéből annak több, mint a fele összebeszélne, és egyszerre pont ugyanúgy próbálna csalni, akkor azt meg tudnák tenni. Azonban ennek megvalósítása elég képtelenül hangzik. Ráadásul semmi értelme sincs, mert csalni ugyan lehetne így, de a csalók nem nyernének semmit. A becsületesek azonnal észrevennék, és a bitcoin pillanatok alatt elértéktelenedne. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy hosszú távon is annyi bitcoin fog keletkezi, amennyit a bányász program előír, vagyis 10 percenként átlagosan 25 BTC (ez később csökkenni fog). Ez tehát a program futtatóinak jutalma a gépidőért cserébe.
A bitcoin értékét jelentős részben az adja, hogy elhisszük, véges mennyiség keletkezhet belőle. Könnyen ellenőrizhetően (hiszen nyílt forráskódú) a bitcoint generáló program úgy van megírva, hogy végül összesen 21 millió BTC legyen a világon (eddig kb. 11 millió keletkezett). Ha az ebbe vetett hitünk meginog, akkor a bitcoinnak annyi. Azonban csalni ebben is csak úgy lehetne, és mondjuk több vagy kevesebb bitcoin keletkeztetésére átkódolni a programot, ha a teljes bitcoinos közösség több, mint fele egyszerre pont ugyanúgy akarna csalni. Ez pedig nem hangzik kevésbé lehetetlennek, mint az előbb.
A véges összmennyiség egy fontos jellemző, de nem csak ez kell a pénzként való funkcionálásához. A cikk elején felsorolt tulajdonságokat azonban simán tudja a bitcoin (nem fog megromlani; elég kicsire felosztható, hiszen 0,00000001 BTC a legkisebb egység; könnyen transzferálható, mert a virtuális pénztárcák között utalgatni olcsó és pofonegyszerű; definíció szerint egynemű).
Egyetlen dolog hiányzik még a listából, hogy a bitcoin pénzként jól működjön: a bizalom. Mivel mögötte nincs és nem is lehet egy központi hatóság garanciája, ezért az csak fokozatosan alakulhat ki iránta. Az alábbi grafikon alapján arra tippelhetünk, hogy a bitcoin határozottan elkezdte kiállni az idők próbáját. Egyre több on-line boltban lehet vele fizetni. Valóban, ha kereskedő lennék, miért ne fogadnám el a bitcoint az árum ellenértékeként, ha azt látom, hogy én magam is rengeteg helyen fizethetek vele? Még akkor is, ha egy önmagában értéktelen, bonyolult algoritmus által generált adathalmazról van szó. Ha tudja a pénz összes szükséges jellemzőjét, akkor kizárólag ez a tény értéket adhat neki. És mivel egyre többen ismerik meg és bíznak benne, a növekvő bizalom növekvő értéket is jelent egyben. A folyamat pedig láthatóan elért egy kritikus pontot, amely után az események felgyorsultak.
Vajon érdemes-e még beszállni ebbe a meglehetősen őrültnek tűnő ralliba? Sajnos erre a kérdésre nem tudom a választ, de a véleményemet el fogom mondani a következő bejegyzésemben.
A leírtak a cikk szerzőjének személyes véleményét tükrözik, aki a bitcoin árfolyamának alakulására semmiféle garanciát nem vállal, továbbá rendelkezik néhány bitcoinnal.
A sorozat következő része: Az anonim pénz
További kapcsolódó bejegyzések: