2018. 10. 11.
Négy-öt évvel ezelőtt, a bitcoin előző mániás ciklusában az árfolyam meredek emelkedése után 1200 dollárnál tetőzött, majd egy bő évnyi lejmenet után egészen 150-ig esett. Ezután hosszú időn keresztül a 200 és 300 közötti sávban ténfergett.
Ezek nagyon hasonló számok ahhoz, amit a második legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénz, az éter (ETH) produkált idén. Januárban 1400 dollár felett járt az ára, szeptemberben viszont érintette a 170-et is. Most 220-230 körül téblábol.
Az éter tehát mára összehozta azt a 80-90%-os esést, amit a bitcoin is csinált az előző mániás ciklusának kipukkanásakor. Vajon rá is hasonló sors és hosszú sávozás vár az elkövetkező hónapokban? Vagy inkább esik tovább? A bitcoin esetében 2015 elején jól időzítve érveltem amellett, hogy a zuhanásnak valószínűleg vége. Vajon alkalmazható-e hasonló okfejtés most az éterre? Úgy gondolom, hogy igen. Lássuk miért.
Az egyensúlyi helyzet
Az éter piacán hatalmas spekulatív erők tudnak megmozdulni a vételi és az eladási oldalon is. Jellemző rájuk, hogy gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak. Nem is vállalkozunk prognózist adni ezekre. A kínálati oldalnak azonban van egy jól elemezhető komponense, melynek viselkedése meghatározóvá válik a spekulatív erők elcsendesedésekor, nyugodtabb piaci körülmények között. Márpedig a tavalyi hatalmas mániát, és a nem kisebb pánikot követően jó eséllyel ilyen időszakba léptünk be. A kínálati oldal hivatkozott összetevője pedig a bányászok által piacra dobott újonnan keletkezett éterek értéke.
Ahhoz, hogy erről bármit is mondjunk, először is tisztában kell legyünk a bányászat gazdaságtanával. Leegyszerűsítve az történik, hogy az éter bányászok megveszik a bányászathoz szükséges kütyüt (pl. videokártyát), rákötik a netre és elkezdik futtatni rajta a bányász programot. A kütyü jó sok áramot fogyaszt, cserébe viszont ők kapják meg az újonnan keletkezett étereket. Minden kibányászott blokk után 3 étert.
Nyugodt piaci időszakokban a megkeresett kriptopénz javarészét biztosan átváltják rendes pénzre. Abból fizetik a villanyszámlát, ami a legnagyobb és folyamatosan felmerülő költségelem, de a kütyük beszerzési árát is ki kell termelniük. Marad némi profitjuk is, amit - kripto-hívőkről lévén szó - tipikusan éterben tartanak meg. Az Ethereum hálózat teljes üzemeltetési költsége tehát - ami javarészt a hálózat összesített villanyszámlájából áll - éter kínálat formájában megjelenik a piacon. Ezt végső soron a bányászok közvetítésével a kriptopénz piacára érkező nettó pénzáramból azok fedezik, akik hajlandóak dollárokat és eurókat adni az új éterekért.
Mánia a piacon és a bányászatban
2017 október-novemberben nagyjából ebben az egyensúlyi helyzetben volt a piac, az éter 300 dollár körüli szűk sávban mozgott. November végén azonban hirtelen rettenetesen megnőtt a piacra beáramlani szándékozó pénzmennyiség, magyarul varázsütésre mindenki étert akart venni, ami természetesen eszeveszett ralliba kezdett. Hogyan reagáltak erre a bányászok? Mivel az éter bányászat egyszeriben elképesztően profitábilis tevékenységgé vált, ezért nyilván ők is villámgyors fejlesztésekbe fogtak. Naná. Rohamtempóban kapcsolták a hálózatra az új kütyüket.
Ámde a kütyük hamar hiánycikké váltak. Így a munkába állításuk sem tudott olyan sebes tempóban megtörténni, ahogy azt az éter árfolyama indokolta volna. Olyan világban élünk, ahol a tőke sokkal gyorsabban tud áramlani a fizikai dolgokhoz képest. Mindez pontosan látható az alábbi grafikonon. Az éter árfolyamemelkedése decemberben kapcsolt magasabb fokozatra, amit jól követett a hálózat bányászkapacitása. Ez utóbbit a másodpercenként kiszámolt hash-ek számával (hash ráta) mérjük. Hogy pontosan mi is a hash, arra most nem térnék ki, a lényeg az, hogy a bányászás lényegében hash-ek számolgatásából áll. Minél többet számolnak ki abból, annál nagyobb a hálózat számítási kapacitása, és annál nagyobb a villanyszámlája is.
Pánik a piacon, de a bányász mánia folytatódik
Csakhogy aztán az éter rakéta január közepén zuhanásba váltott, miközben a hash ráta még majdnem két hónapig meredeken emelkedett tovább. Vagyis a bányász kütyük munkába állítása a növekvő áramköltség ellenére még akkor is bőven megérte, amikor az éter árfolyama már régen zuhant. A bányászoknak azonban az egyre borsosabb villanyszámlájuk miatt egyre nagyobb értékben kellett étert a piacra zúdítaniuk. Az egyre nagyobb értékben eladni szánt éter pedig tovább súlyosbította az árzuhanást. Kialakult egy pozitív visszacsatolás, amiben az árfolyamesés növelte az eladói nyomást és újabb árfolyamesést generált, vagy ha úgy tetszik, létrejött egy negatív spirál.
Fedezeti pont
Valamikor márciusban érkezett el az a pont, amikor a hash ráta növekedése megállt. A hatalmas árzuhanás ellenére a bányászok éter keresete még mindig bőven fedezte a villanyszámlájukat. De abban már nem bíztak, hogy további bányászgépek tőkeköltségét is ki tudják termelni, ezért leálltak azok telepítésével. A meglévőket azonban pörgették tovább. A gazdaságtanban ezt hívják fedezeti pontnak.
A továbbiakban is van némi hullámzás a hash rátában, de ez a korábbi eseményekhez képest elhanyagolható mértékű. Kijelenthetjük, hogy az Ethereum hálózati áramköltségének radikális emelkedése befejeződött, az beállt egy nagyjából állandó szintre. Ettől fogva a bányászoknak már nem kellett egyre növekvő értékben étert a piacra zúdítaniuk. A negatív spirál tehát végre megtört, és ennek egészen biztosan volt szerepe abban, hogy röviddel ezután, áprilisban az éter ára egy medvepiaci ralli során megduplázódott.
Üzemszüneti pont
Csakhogy a medvepiac nem ért véget. Ugyanis nem csak a bányászok lehetnek eladók, márpedig az eladók továbbra is fölényben maradtak a vevőkkel szemben, és gyűrték lefelé az árfolyamgörbét. A következő fontos szint szeptember elején esett el, ekkor néhány nap leforgása alatt 300 körülről 200 alá bukott az ár. Ez pedig már néhány bányásznak sok volt. A kitermelt éterek már a villanyszámlájukat sem fedezték, ezért nem volt értelme tovább bányászniuk, leállították a gépeiket. Ennek nyomát határozottan észlelhetjük a hálózat hash rátáján, ami közvetlenül a végzetes árfolyamesés után kb. 10%-kal lecsökkent. A legkevésbé hatékony bányászok kiestek a termelésből, miután már a változó költségeiket sem fedezte a bevételük. Ezt hívják üzemszüneti pontnak.
Az üzemszüneti pont elérése egyben azt is jelentette, hogy csökkent a hálózat villanyszámlája. Ami kiváló hír, hiszen a továbbiakban a megmaradt bányászoknak csak kisebb értékben kell a kibányászott étereiket a piacra dobni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy vége van az áresésnek, de mindenképpen növeli az esélyét. Ráadásul ha mégis tovább csökkenne az árszint, akkor újabb bányászok húznák le a rolót, vagyis mégjobban lecsökkenne a hálózati villanyszámla és a piacra dobott frissen kibányászott éterek értéke. Ezúttal egy negatív visszacsatolás alakul ki, a további árfolyamesés csökkenti az eladói nyomást.
A negatív visszacsatolás azonban sajnos felfelé is érvényes. Ha inkább arrafelé indulna az ár, akkor újabb bányászok indítanák be a gépeiket, ami növekvő áramköltséget és eladói nyomást okozna. Tavaly decemberben a világ összes pénzén étert akartak venni, a hatalmas kereslet simán legyőzte az emelkedő villanyszámlából fakadó féket, de hasonló mániás időszak valószínűtlen a közeljövőben.
Összegzés
Összefoglalva határozottan nőtt annak az esélye, hogy befejeződött az éter árfolyamesése, közben viszont nem valószínű egy nagyobb áremelkedés sem. A piacon szeptember óta érvényesülő negatív visszacsatolás miatt inkább lecsökkent volatilitást várhatunk.
Megjegyzések
Természetesen előfordulhat, hogy a piaci spekulatív erők válnak ismét dominánssá valamilyen oknál fogva, ebben az esetben nem számítana a fentebb kifejtett negatív visszacsatolás. Ahogy fennáll a lehetősége annak is, hogy kiderül valami kezelhetetlen, durva fundamentális tervezési hiba az Ethereumban, vagy a jogi szabályozási környezet válik hirtelen ellenségessé, ezekben az esetekben sem számítana semmilyen negatív visszacsatolás, az ár a mélybe hullana alá.
Éppen ellenkező előjelű hatása lehet az Ethereum következő hónapokban várható frissítésének. Jelenleg a Bizánc fantázianevű verzió fut, amit hamarosan a Konstantinápoly követ. A számunkra lényeges változás abban áll, hogy csökkeni fog az új éterek kibocsátása, a bányászok jutalma blokkonként 3 éterről 2-re csökken. Mivel ez csak a kínálatot érintő változás, önmagában ettől nem csökken sem a villanyszámla, sem a piacra igyekvő nettó pénzáram, ezért áremelő hatású. Az persze előfordulhat, hogy a piac már jó előre beárazta ezt az eseményt, és a későbbiekben már nem lesz hatása.
A fentiekkel kapcsolatban kérdésként merülhet még fel, hogy vajon hogyan lehetséges, hogy az árszint a tavaly novemberi alatt van, de a hálózat hash rátája jóval felette. Vagyis látszólag a villanyszámla jóval magasabb, mint a tavalyi egyensúlyi állapotban, közben viszont a bányászok bevétele alacsonyabb. Az ellentmondást két tényező, egy technológiai és egy gazdasági oldja fel.
Egyrészt a bányászok egyre hatékonyabb kütyüket használnak, amelyek ugyanannyi áram fogyasztása mellett több hash-t tudnak kiszámolni. A hash ráta növekedése tehát fakadhat a hardverek hatékonyságjavulásából is, nem feltétlenül jár nagyobb villanyszámlával. Mindez szerencsére csak egy lassabb növekvő trendet okoz a hash rátában, és nem befolyásolja a rövid távú, látványosabb kanyarjaira alapozott fentebb levont következtetéseinket.
A gazdasági ok megértéséhez a bányászat megtérülésében bekövetkezett aszimmetriát kell észrevegyük a tavalyi állapothoz képest. Akkor úgy gondolkozhatott egy bányász, hogy akkor merül fel egyáltalán kapacitásbővítés, ha a várható bevételek minimum fedezik a költségeket, vagyis a villanyszámlát és a hardver árát.
Ma azonban kihasználatlan kapacitások jellemzik a hálózatot, ezt tudjuk a hash ráta szeptember eleji hirtelen csökkenéséből. Most a bányászok polcain leállított gépek porosodnak, amiket már nem kell újra megvenniük. Bármikor hadrendbe állíthatóak, ha kicsit feljebb kúszik az éter ára. A várható bevételeknek elég csak a villanyszámlát fedezniük. Mindez pedig azt jelenti, hogy ma a tavaly novemberihez hasonló árszint mellett a bányászok nagyobb villanyszámlát is tolerálnának.
A fenti két - technológiai és gazdasági - hatás eredője azt okozza, hogy ugyan a magasabb hash ráta ellenére a hatékonyságjavulás miatt alacsonyabb lehet a hálózat villanyszámlája ahhoz képest, ami a tavaly novemberi éter árszintből következne, de nem annyival, mint amennyivel a technológia fejlődése önmagában indokolná.
Végezetül megemlíteném, hogy a bányászoknak van némi bevételük az Ethereum felhasználóitól is, akik az okos szerződéseik futtatásáért fizetnek. Ez azonban a frissen keletkező éterekhez képest csak elhanyagolható értékű bevételt biztosít nekik, így az elemzés során nem foglalkoztunk ezzel a tényezővel.