2023. 01. 05.
Jó fizetőeszköz-e a bitcoin? Nem. Drága és lassú, és még inkább az lehet, ha tovább nő az elfogadottsága, használata. Ám vannak olyan L2-megoldások, amelyek segítségével már ma is olcsó és gyors tud lenni. A fejlesztők álmaiban pedig egyenesen az Ethereum trónfosztása a cél.
Sok szó esik a kriptodeviza-iparágban a skálázhatóságról, a layer 2 (L2, második rétegű) megoldásokról. Főleg azóta, amióta az Ethereum blokkláncon annyira megnőtt a forgalom, hogy óriásit ugrottak a tranzakciós díjak és megszaporodtak a forgalmi dugók is. (Csúcsidőben a bonyolultabb, több részes okosszerződés-ügyletek költsége a több száz dollárt is elérheti.)
Mivel rendszerszintű megoldás erre nem várható, ezért a forgalom és a figyelem a layer 2-kre terelődik, olcsóbb, gyorsabb, de kevésbé biztonságosnak tekintett blokkláncokra, mint az Arbitrum, a Polygon vagy az Optimism. De mi a helyzet a Bitcoinnal, ahol szintén jelentkeztek már hasonló gondok?
A layer 1 a széf, a layer 2 a pénztárcád
A problémát úgy lehet elképzelni a gyakorlatban, mint amikor valaki egy robusztus széfet használ vagyona nagyobb részének őrzésére, valamint egy pénztárcát a folyó kiadásainak fedezésére (miközben a széfben időről időre pontos nyilvántartást vezet a pénztárcája egyenlegének változásairól). Egy komoly széf biztonságos, de lassú, nehézkes és költséges módja az értéktárolásnak. Nehéz lenne minden vásárlásra a széfből kivenni a pénzt.
A pénztárcánkkal villámgyorsan, másodpercek alatt tudunk fizetni, de könnyebben elvész, ellophatják vagy megsérülhet. A bankkártyánk vagy más elektronikus pénzhelyettesítő eszközünk forgalmát meg rossz esetben láthatják bűnözők vagy túlbuzgó hatóságok is, sokaknak nem eléggé privát.
A blokkméret-háború nyertese
Nagyon hasonló ehhez a kriptodeviza-iparág alapproblémái közé tartozó blokklánc-trilemma vagy más néven skálázási trilemma is. Ez azt mondja, hogy a blokkláncokkal szemben támasztott három alapkövetelmény nem valósítható meg egyszerre. Ezek:
- a biztonság,
- a decentralizáció
- és a skálázhatóság (ehhez kapcsolódik a sebesség, a kapacitás, a költségek kérdése).
A Bitcoin-közösségben 2017-ben nagy vita volt arról, megnöveljék-e a blokkméretet (ez a blokklánc adatbázisának alapegysége), hogy több tranzakciót tudjon befogadni (skálázhatóbb legyen), és így olcsóbbá, gyorsabbá váljon. A vita végül úgy dőlt el, hogy 2017-ben elágazott a Bitcoin-blokklánc (fork), és létrejött az eltérő paramétereket használó Bitcon Cash (BCH). A blokkméretet az utóbbinál először egyről nyolc megabájtra, majd később 32-re növelték. (Egyébként a Bitcoin is változott akkoriban, és nőtt a tranzakciós kapacitása, csak trükkösebb módon a SegWit tranzakciós forma bevezetésével.)
Emiatt azonban sokkal erősebb hardverre van szükség a szerverek (node-ok) üzemeltetéséhez, amit csak kevés vállalkozás engedhet meg magának. Vagyis koncentrálódik a bányászok csoportja, a decentralizáció szenved kárt ilyen módon. Másrészt pedig a rendszer jelenleg kevésbé számít biztonságosnak.
Az akkori döntésről alighanem a piac is kimondta az ítéletet. A „normál” bitcoin ma is messze a vezető kriptodeviza, és 17 százalékkal emelkedett az ára öt év alatt, míg a bitcoin cash árfolyama 96 százalékkal a töredékére esett vissza.
Átmeneti a béke a Bitcoin-láncon
Most éppen béke van a bitcoin-blokkláncon, olcsón, tíz-húsz centekért is lehet bitcoint küldeni, ám mégis ott van a háttérben ugyanaz a probléma. Ha megint jön a bikapiac és meglódul a forgalom, mint 2017 végén vagy 2021-ben, vagy fellendül a feltörekvő országok bitcoin-használata, akkor borítékolni lehet, hogy megint elszállnak majd a Bitcoin tranzakciós költségei és forgalmi dugók fognak kialakulni.
Az Ethereumhoz hasonlóan a Bitcoinnál is a layer 2 megoldásoknál lehet a helyzet kulcsa, amelyek ott is léteznek, de kevésbé ismertek és kiforrottak. Ezeket említik leggyakrabban:
- Lightning Network
- Liquid Network
- Omni Layer
Ezek között önmagában, filozófiájukban is jelentős különbségek vannak, de például a Lightning Network-re tervezett alkalmazások is eltérőek lehetnek. Például nagyon nem mindegy, hogy bizományosi kezelésben van-e a bitcoinunk és egy cég őrzi a titkos kulcsokat (custodial), vagy saját magunk őrizzük azokat (non-custodial).
A Lightning Network, amely a villámról kapta a nevét, egyes vélemények szerint sokkal inkább kisbefektető-barát megoldás. Valóban gyors és olcsó, jellemzően pár dollárcent és pár másodperc egy tranzakció. A rendszer maximális kapacitása pedig már ma meghaladja a VISA kártyaszolgáltató másodpercenkénti átlagos tranzakciószámát (2021-ben ez 7372 darab volt).
Jöhet az igazi nagy dobás?
Akkor miért nem terjedtek el jobban ezek a megoldások? Egyrészt terjednek, például Salvador 2021 őszén bevezetett mobilos bitcoin-alkalmazása (a Chivo) is a Lightning-ot használja. De tény, hogy lassú a folyamat. Például ma még sok kriptotőzsde, köztük a legnagyobb, a Binance sem hajlandó fogadni a Bitcoin layer 2-utalásokat. Érveik szerint nem eléggé kipróbált, bejáratott megoldásokról van szó, kicsi az érdeklődés egyelőre, alacsony a likviditás.
De a Bitcoin L2-megoldásokat fejlesztő cégek az olcsó és gyors Bitcoin-fizetéseknél sokkal nagyobb ambíciókkal rendelkeznek.
A Bitcoin rendszere ugyanis maga csak korlátozottan alkalmas okosszerződések futtatására és bonyolult kriptodeviza-alkalmazások létrehozására, nem elsősorban erre tervezték. Ezt a „piacot” ma az Ethereum és a hozzá hasonló vagy vele kompatibilis blokkláncok uralják. Ám egy Bitcoin L2-n ez is lehetővé válik. Az első lépéseket a fejlesztő cégek már megtették, például:
- A Lightning Labs 2022 tavaszától lehetővé tette a stabilérmék létrehozását, használatát a Lightning Networkon.
- A Liquid Network-ön is vannak stabilérmék, sőt már hitelezési platform is működik USDT (Tether) kölcsönökkel (Hodl Hodl).
- Az Omni Layeren létre lehet hozni tetszőleges új kriptoérméket (hasonlóan az Ethereum ERC20 szabványához).
Hogy ezek a megoldások képesek lesznek-e széles körben elterjedni, és a Bitcoin L2-k utolérik, háttérbe szorítják-e az Ethereum és utánzói szerteágazó altcoin-világát, az ma még erősen kérdéses. De van egy kemény mag, a „bitcoin maximalisták”, akik valószínűleg vevők lesznek ezekre a fejlesztésekre. A nagyközönség – főleg a feltörekvő országokban – pedig az olcsó átutalások, blokkláncon továbbított stabilérmék (=dollár) révén megnyerhető az ügynek.
Szerző: DeFizz