2019. 01. 03.
Az elmúlt év vérzivatarosan alakult a bitcoin piacán. A buborék kipukkanása után sokan a halálát, vagy legalábbis az eljelentéktelenedését vízionálják. Igazolva látják, hogy a legnagyobb kriptopénz a modern kor tulipánhagymája.
A közelmúlt eseményeire azonban érdemes távolabbi perspektívából is ránézni, és a tíz éves születésnap alkalmából áttekinteni a bitcoin piacának eddigi történetét. Nekem úgy tűnik, hogy az utóbbi év hatalmas árzuhanása ellenére a bitcoin háza táján - egyelőre legalábbis - minden a legnagyobb rendben. Az abnormális mértékű mánia lecsengése után - a tulipánhagymával ellentétben - a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódhat az árfolyam. Ráadásul az elmúlt három év és az azt megelőző időszak áralakulása megdöbbentő párhuzamot mutat. Tulajdonképpen mindez korábban egyszer már megtörtént. És ha az események csak a szokásos mintát követik a jövőben is, akkor minden okunk megvan az optimizmusra.
A kezdeti időszak
A hasonlóság kifejtése előtt azonban kezdjük a sztorit az elején. A genezis blokk 2009 január 3-ai megszületését követően a bitcoint még csak néhány szakember ismerte. Ez nem is volt baj, hiszen a bányász program kódja még jócskán tartalmazott kritikus hibákat, ebben az időszakban a kriptopénz még könnyen támadható és sérülékeny volt. Azonban különösebben nem akarták támadni, hiszen a bedöntésétől senki sem remélhetett (pl. shortolással) anyagi hasznot, a bitcoin amúgy sem ért semmit.
A következő hónapok a program hibáinak felderítéséről és javítgatásáról szóltak. Mindezt egy maroknyi lelkes kriptográfus és programozó végezte önkéntesen, akkor még Satoshi vezetésével. Őt azonban személyesen azok sem ismerték, akik együtt dolgoztak vele. A közösség az interneten tartotta egymással a kapcsolatot, a munka a virtuális térben folyt.
Amely munka hamarosan kézzel fogható gyümölcsöt is hozott, hiszen 2010 május 22-én megtörtént a világtörténelem első olyan ismert tranzakciója, melynek során valamilyen terméket vásároltak bitcoinért. Egy Laszlo Hanyecz nevű magyar származású amerikai vásárolt két pizzát, a tranzakció pedig 0,25 centre értékelte be a bitcoint. Ezt a napot “Pizza Day” néven azóta is ünnepli a kriptopénz közössége.
Ugyanebben az évben jelentek meg az első bitcoin tőzsdék is. Ugyan kevés szereplővel és minimális likviditással, de ezek már folyamatos árjegyzést biztosítottak. Ennek az évnek a végén tűnt el Satoshi is a színről, róla azóta nem hallottunk. Minden bizonnyal úgy érezhette, hogy a műve nagyjából elkészült, legalábbis stabilan működik, innentől kezdve már nem az ő feladata csiszolgatni és szépítgetni azt. A bitcoin növekvő ismertségével párhuzamosan pedig nőtt annak is az esélye, hogy elveszíti inkognitóját. Egyre többen voltak kíváncsiak az ő valódi személyazonosságára, ha jelen marad azt előbb-utóbb valaki kinyomozza. Amit pedig mindenáron igyekezett elkerülni. Amúgy is, a bitcoin köré szerveződött tehetséges programozók közül volt kinek átadnia a stafétabotot.
A következő évben, 2011-ben már volt is egy mini mánia a bitcoin piacán, amely piacot azonban még mindig kevés szereplő, csekély likviditás, alacsony piaci kapitalizáció és könnyen manipulálható árfolyam jellemezte, ezért ennek a mániának különösebb jelentőséget nem tulajdonítunk.
A sztori bemutatását 2012-től kezdődően grafikonokkal megtámogatva folytatjuk. Ezeken jól látszik, hogy a piaci események négy élesen elkülöníthető szakaszra bonthatóak, mindegyik időtartama nagyjából egy év. Az időszakokat külön-külön is ismertetjük. És alátámasztva azt a korábbi állításunkat, hogy ezek a szakaszok ismétlődnek, és a közelmúlt eseményei meghökkentő hasonlóságot mutatnak a korábbiakkal, ezért a történet hátralevő részét négy év eltéréssel párhuzamosan mutatjuk be.
Életjelek éve (2012 és 2016)
A tőzsdék forgalma 2012-ben már kezdett számottevővé válni, és ebben a környezetben a bitcoin egy viszonylag egyenletes tempójú, határozott emelkedéssel az év eleji 6 dolláros árát megduplázva fejezi be az évet. Kísértetiesen hasonlóan zajlik 2016 is azzal a különbséggel, hogy az év eleji 450 dolláros ár duplázódik meg. Ezekben az években a bitcoin egészséges életjeleket mutatott.
A Mánia éve (2013 és 2017)
Szintén nagyon hasonló jellegű 2013 és 2017 árfolyamalakulása. Kisebb-nagyobb törések által tarkítva, de alapvetően végig felfelé tendáló piacon az év utolsó hónapjaiban végképp elszabadul az őrület és kiteljesedik a mánia. Az árfolyam decemberben tetőzik, 2013-ban 1200, 2017-ben pedig 20 ezer dollár közelében.
Az Összeomlás éve (2014 és 2018)
A mániából való kijózanodás, az árfolyam összeomlása szintén ugyanazon forgatókönyv alapján zajlik 2014-ben és 2018-ban is. A nagy kilengésekkel tarkított egész éves zuhanás után a töredékére esik az ár 300 illetve 3500 dollár közelébe. Ezúttal a grafikonon ábrázoltuk az előző év decemberét is, hiszen mindkét esetben akkor tetőzött a mánia. Így be tudjuk azonosítani, hogy az összeomlás pontosan milyen árszintről indult el.
A Vergődés éve (2015 és talán 2019)
Az összeomlás után érdektelenségbe fulladó kereskedéssel telik el 2015, a bitcoin a 200 és 300 dollár közötti ársávban vergődik. Valójában a vergődés nem tart egész évben, hiszen novemberben felfelé kilép a sávból, és attól kezdve már ismét határozott életjeleket kezd mutatni. Így fordulunk át a következő évbe, hogy a ciklus megismételje önmagát. Nagy kérdés, hogy vajon 2019 is a vergődés éve lesz-e.
Mit tartogat a jövő?
Ha a múltbéli analógiát komolyan vesszük és alkalmazzuk a jövőre is, akkor 2019-ben a bitcoin ára nagyjából 3 és 4 ezer dollár körül vergődhet, 2020-ban életjeleket mutatva megközelítheti a tízezret, majd 2021-ben jöhet az újabb mánia. De egyáltalán nem vennék mérget rá, hogy valóban így is fog történni. Ugyanis ez a predikció csak a múlt ritmusának vak kivetítése a jövőre, különösebb megalapozottság nélkül.
A magyarázat nyomában
Megnyugtatóbb lenne valamifajta hihető magyarázatot találni a történtekre, vagy legalábbis ráérezni az események logikájára, amiből aztán érthetővé válik, hogy vajon miért pont úgy és olyan sorrendben zajlottak le a dolgok, ahogyan. Ebből talán világossá válhat, hogy milyen hatások idézték elő 2016-tól kezdődően a régi minta újrajátszását, és vajon reális-e, hogy ez folytatódik a jövőben is. Mindez segíthet beazonosítani azokat a kritikus tényezőket, amelyek kitéríthetik az eseményeket a megszokott kerékvágásukból. Azt gondolom, hogy a bitcoinba kódolt működési szabályok és az emberi természet sajátos kölcsönhatása éppen egy olyan hihető magyarázattal szolgál, amelyet keresünk. Lássuk miért.
A lehetséges magyarázaton elgondolkodva eszünkbe juthat, hogy az áralakulásban megfigyelt négyéves periódus máshonnét is ismerős lehet. Valóban, a bitcoinok keletkezési üteme épp négy évente feleződik. A kezdeti időkben még 50 újonnan teremtett bitcoin járt annak a bányásznak, aki megtalált egy blokkot. Később azonban a bányászok jutalma a program előírásainak megfelelően már kétszer is feleződött, először 2012-ben (25 bitcoinra), majd 2016-ban (12,5 bitcoinra). Épp az Életjelek éveiben. Vajon ez valami véletlen lenne? Szerintem nem az.
Egy feleződés drasztikusan csökkenti az új bitcoinok kínálatát, ami árfelhajtó hatású. És valóban, az Életjelek éveiben szép és viszonylag egyenletes áremelkedést figyelhettünk meg. A kínálat csökkenése ugyan egy hirtelen, drasztikus esemény, de ez a piac szereplőit nem éri váratlanul. Mindenki pontosan tudja előre, hogy mi és nagyjából mikor fog bekövetkezni, számítanak rá, van idejük felkészülni. Éppen ezért a feleződés csak fokozatos, időben elnyúlt áremelkedést idéz elő. A mértékét tekintve pedig ha jobb híján azt feltételezzük, hogy a bitcoin piacára egyenletes tempóban érkezik új pénz, vagyis a nettó pénzáram időben állandó (amúgy ezt nincs különösebb okunk feltételezni), akkor az árnak a duplájára kéne emelkednie (és nocsak, az Életjelek éveiben pont a duplájára növekszik az árszint).
A magyarázatunk szerint az emberi természet hajlama a mániákus buborékfújásra ekkor szépen lassan, de visszavonhatatlanul aktiválódik. A határozottan és egyenletesen emelkedő ár egyre többek figyelmét kelti fel. A felerősödött figyelem újabb keresletet és áremelkedést generál. Az újabb áremelkedés pedig még többek figyelmét kelti fel. Működésbe lép a pozitív visszacsatolás, egyre határozottabban bontakozik ki a felfelé törő spirál. A sztori a címlapokra kerül, a háziasszonyok is rohannak bitcoint vásárolni. Elérkeztünk a Mánia éveihez.
Ami ezután következik, az szükségszerű, a mániák elmaradhatatlan része. Az abnormális szintre emelkedett hájpot nincs ami tovább hajtsa. Mindenki megvette már a bitcoinjait, további kereslet már nem tud generálódni. Elindul a lejtmenet és nincs ami megállítsa. Az Összeomlás éveiben a töredékére esik az árfolyam. Az újságok temetik a bitcoint. Azt írják, hogy ez is csak egy tulipánhagyma volt. Csakhogy a bitcoint valójában az mégiscsak megkülönbözteti a tulipánhagymától, hogy az árszint a mánia lecsengése után, a Vergődés évében jóval magasabban stabilizálódik, mint a mániát megelőző Életjelek évében.
A Vergődés éve arra szolgál, hogy teljesen megtisztuljon a piac. A bitcoinról már nincs szó az újságokban, még csak nem is temetik, egyszerűen csak érdektelenségbe fullad. A pánikszerű eladások ideje már elmúlt, az ár nem esik tovább. De az elkeseredett, reményvesztett, sok pénzt bukó befektetők eladásai még sokáig súlyos teherként nehezednek a piacra. A gyenge kezekből hosszú ideig tart kicsavarni az utolsó bitcoinokat is. És mire ez a folyamat lecseng, lassan el is érkezünk a bányászjutalom következő felezési időpontjához. A megtisztult piacon újra beköszönt az Életjelek éve.
Kialakulhat-e egy újabb mánia?
Vajon az események ciklikus láncolata fennmarad a jövőben is? Kialakulhat újabb mánia a bitcoin piacán? Azt gondolom, hogy erre van esély, de több dolog is megakaszthatja a folyamatot. A jó hír az, hogy a blokkok után járó jutalom jövőre menetrendszerűen biztosan feleződni fog (6,25 bitcoinra). Tehát 2020 akár ismét válhat egy újabb mániát megalapozó Életjelek évévé.
Azonban szükséges feltétel még, hogy a szabályozás ne változzon globálisan ellenségessé. Jelenleg ebből a szempontból nem rossz a helyzet. De attól félek, hogy ha a szabályozók számára szép lassan világossá válik, hogy milyen csodák születhetnek programozható decentralizált platformok segítségével (mint például az Ethereum), akkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos barátságos hozzáállás hamar ellenségessé fordulhat. A lehetségessé váló csodák ugyanis olyanok, amelyek működésére a szabályozóknak nincs érdemi ráhatása, az ilyesmit pedig ők nem szokták szeretni.
A mániához szükséges további feltétel még, hogy a technológiában érdemi újítások szülessenek. Jelenleg a bitcoin tömeges elterjedésének és használhatóságának skálázási akadálya is van. Ugyanis a hálózat aktuálisan közel sem tud annyi tranzakciót kezelni, amennyire igény lenne egy világszerte használt népszerű pénzügyi termék esetében. Szerencsére nem kizárt, hogy ezen a téren történjen előrelépés. Ezen kívül probléma még a bitcoin hálózat pazarló energiafogyasztása. Nem hiszem, hogy önmagában ez megakasztana egy kialakulófélben levő mániát, de ha a bitcoint hosszú távon szeretnék sikerre vinni, akkor ezzel a kérdéssel is kezdenie kell majd valamit a közösségnek.
Ha minden feltétel teljesül, és jön is menetrendszerűen a következő kriptománia, akkor még elképzelhető az is, hogy nem a bitcoin piacán fog kialakulni. Esetleg a bitcoin egy versenytársa veszi majd át a trónt, és a következő mániának az lesz a középpontjában.
És természetesen az sem teljesen kizárt, sőt nagyon is valószínű, hogy végül valami olyasmi történik majd, amire most még egyáltalán nem számítunk.