2013. 04. 18.
Mint előző bejegyzésemben kifejtettem, a bitcoin kiváló menekülő eszköz lehet, ha a fennálló monetáris rendszerbe kódolt kockázatoktól szeretnénk megszabadulni. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a bitcoin közben része egy egészen másfajta rendszernek, melyet egészen más (rendszer)kockázatok jellemeznek. E rendszer alapja a tranzakciók hitelesítését is végző bányász program, a bányászgépek peer-to-peer hálózata, és a pénztárcák összessége.
Ezek eddig jól végezték a dolgukat, megbízhatónak bizonyultak: a tranzakciók rendben végrehajtásra kerültek, bitcoinok az előírt mennyiségben keletkeztek, senkinek sem sikerült feltörni a rendszert (valójában a bitcoin kódjában fedeztek már fel néhány bugot, és merültek fel egyéb problémák, de ezeket javították, még mielőtt igazán nagy bajt tudtak volna okozni a működésben).
A bitcoin azonban csak 4 éve létezik, ami nem kevés, és az eddigi hibátlan működést sem szabad alábecsülni; de nem is sok, és csak az utóbbi hetekben került igazán rivaldafénybe. Vagyis hosszú távon stabil működésének igazán kemény próbái még csak most következnek. Ma már elég nagy a motiváció ahhoz, hogy hekkerek komoly energiát fektessenek a rendszer gyenge pontjának keresésére, hiszen ha megtalálják, akkor tudásukat bitcoin shortolásával sok pénzre válthatják át. Nem lehet tudni, hogy el fog-e bukni a technológia, ha igen, akkor mikor és milyen módon. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy nagyon sokszor és sokféleképpen kell majd bizonyítania az életképességét, próbatételből lesz bőven. Előfordulhat, hogy életképes. Előfordulhat, hogy nem, és a rendszer gyenge pontjának felfedezése az árfolyam gyors lenullázódását jelenti majd. Előfordulhat, hogy ebben a formában nem életképes, de a bitcoin 2.0 majd kiküszöböli a hibákat.
Az esetlegesen felmerülő technológiai problémákon kívül a kormányok jogi akadályokat is gördíthetnek a bitcoin elé. Nagy érvágás lenne, ha például az USA megelégelné az illegális termékek bitcoinban való kereskedését, és megtiltanák az abban való fizetést vagy az abba való befektetést. Ez a lépés azonban komoly ellenállásba is ütközne, hiszen a bitcoin vásárlóinak javarésze nem bűnöző, ráadásul az utóbbi időben számos vállalkozás is dollármilliókat ölt bitcoinnal kapcsolatos fejlesztésekbe. Így joggal tiltakoznának, hiszen egyik pillanatról a másikra egy vitatható szabállyal lenulláznák befektetésük értékét. Vitatható, hiszen a többség nem használja bűnös dologra, és tessék a bűnt büntetni, ne pedig egy eszköz használóit csak azért, mert azt az eszközt bűnözők is használják. Ilyen alapon be lehetne tiltani a kést, mert van, aki öl vele.
Másrészről egy ilyen tiltásnak valószínűleg nem is lenne sok értelme. Magát a bitcoint ugyanis nem lehetne eltörölni. Ahhoz be kellene tiltani a százezer helyről letölthető nyílt forráskódú szoftvereket (a bányász programot és a pénztárca generáló programokat), ilyet még nem látott a világ. Kivitelezhetetlen, könnyen kijátszható. Csak meg kell nézni, hogy mi történik a jogvédett tartalmak megosztása terén. Elvileg tilos letölteni jogvédett filmeket és zenét torrent használatával, ennek ellenére kb. bármit le lehet szedni a netről. Persze ezt én nem tudom, csak az ismerőseim mondták J. Vagyis a bitcoin pénzrendszer megmaradna, legfeljebb az értéke visszaesne, mondjuk 1 dollárra. Ettől még az illegális termékekért pont ugyanúgy lehetne fizetni vele, mint addig: névtelenül és lenyomozhatatlanul. A tiltás miatt kicsit macerásabb lenne valós pénzzé tenni, de nem lehetetlen.
Mindettől függetlenül nem elképzelhetetlen, hogy a szabályozók megpróbálkoznak valamifajta tiltással, ami negatívan hatna az árfolyamra. Egyelőre azonban szerencsére nem ez a hozzáállás, az amerikai FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) által márciusban közzétett útmutatás szabályozásra tesz javaslatot, nem tiltásra.
Érdekes módon a jog oldaláról másfajta kockázat is felmerül: ha például legalizálják a drogokat, akkor pont azért csappanhat meg a bitcoin iránti kereslet, mert többé nem szükséges a drogok kereskedelmét bitcoinban intézni.
Célba lehet venni továbbá a bitcoin iránti bizalmat a rá épülő infrastruktúrán keresztül is. Mint az alábbi ábrán látszik, 2011-ben egyszer már úgy nézett ki, hogy elindul felfelé az árfolyam. Azonban amikor feltörték a legnagyobb bitcoin tőzsdét, és elloptak onnét némi pénzt, az árfolyam visszazuhant (és sokáig ott is maradt). Akkoriban ez még elég volt a bitcoin iránt épülő bizalom jelentős erodálásához annak ellenére, hogy maga a pénzrendszer szilárd maradt (nem tudtak például extra bitcoinokat generálni, vagy utalásokat hamisítani akkor sem és azóta sem). Úgy sejtem, hogy ma már egy hasonló támadás legfeljebb csak átmeneti árfolyamzuhanást idézne elő, a forgalom pedig egy konkurens tőzsdére helyeződne át.
Az ilyen jellegű, a bitcoin infrastruktúráját célzó támadásra azonban friss példát is találunk. A múlt héten a bitcoin hatalmas árfolyamzuhanáson ment keresztül 266-ról 54 dollárra, az árfolyam két nap alatt közel ötödölődött. Ez alapján a bejegyzés címe lehetne akár „Letörőben a bitcoin-láz" is, de szerintem még mindig inkább a kitörés írja le jól a helyzetet. Mint az alábbi ábrán is látható, az év elején 13,5 dollárért bevásároló befektető még akkor is elképesztően jól járt, ha a múlt heti nagy zuhanás legalján adta el bitcoinjait.
Az eseményeket kezdetben az váltotta ki, hogy az utóbbi időben a bitcoin iránt extrém módon megnövekedett érdeklődés miatt a felhasználók hatalmas mennyiségben nyitottak új számlákat a tőzsdéken, és a forgalom is megsokszorozódott. Mindez annyira leterhelte a legnagyobb tőzsde szervereit, hogy a rendszer akadozni kezdett – elindítva ezzel a pánikeladásokat – majd teljesen le is állt néhány órára. Később, az újranyitás után azonban a szervereket elosztott túlterheléses támadás (DDoS) is érte, nem először a hónapban. Ennek során hekkerek irányította zombi hálózat gépeiről folyamatosan nagy mennyiségű kérést küldtek a tőzsde szervereinek, melyek így továbbra is leterheltek maradtak, akadoztak, amely nem éppen a bizalmat erősítette. Egy ilyen támadás célja már nem a pénz közvetlen ellopása, hanem valószínűleg az, hogy a pánikban a hekkerek olcsón jussanak bitcoinhoz. Hasonló esetek a jövőben is várhatóak. Ugyanakkor úgy néz ki, hogy a bitcoin-láz nem sérült, maga a pénzrendszer továbbra is kifogástalanul működik, az árfolyam azóta 80 dollár körül stabilizálódott. Az őrült spekulációból fakadó gőzt pedig néha így vagy úgy ki kell ereszteni.
A bitcoinra veszélyt jelenthet az is, ha egy konkurens virtuális pénz törne a helyére. Ma már van több, a bitcoin technológiájával működő versenytárs (pl. litecoin). Azonban a bitcoin volt az első, és lett világszerte ismert. Ezzel az ismertséggel csak úgy lehet felvenni a versenyt, ha a konkurens pénz nagyon határozott előnyökkel rendelkezik a bitcoinhoz képest, ilyen pedig egyelőre nincs.
A bitcoinnal kapcsolatban felmerülnek olyan egyedi kockázatok is, melyek nem érintik az egész rendszert, de az egyén szempontjából rettenetesen fontosak. Ezek az anonimitásából és a központi felügyelet hiányából következnek, melyek maximalizálják az egyén felelősségét. Ha hibát vétünk, akkor könnyen elveszíthetjük pénztárcánk tartalmát, és kárpótolni sem fog bennünket senki. Például ha a számítógépünkre feltelepülő vírus a pénztárcánkból elutalja bitcoinjainkat, akkor bizony nincs kinél reklamálni, nem lehet visszacsinálni, és a tolvaj is lenyomozhatatlan marad. Hasonlóan odaveszik a pénzünk, ha szándékosan utalunk, de hibásan megadott pénztárcára. Ha pedig elfelejtjük vagy elveszítjük pénztárcánk privát kódját (jelszavát), akkor bitcoinjaink örökre ott ragadnak, ahhoz soha többé senki nem fog hozzáférni. Nem lesz, aki megmondaná jelszavunkat vagy más módon visszaállítaná hozzáférésünket.
Mint láthatjuk, az előnyök mellett kockázatok is bőven övezik a bitcoint. A következő részben rövid áttekintést adok a bitcoin-sztoriról.
A sorozat következő része: Áttekintés
A sorozat előző része: A rendszeren kívül
További kapcsolódó bejegyzések: