2023. 01. 25.
Jól kezdték az évet a kriptodevizák, a sebek nyalogatása mellett a befektetők ismét vevők a pozitív sztorikra is. Az Amazon, a Shopify és az Alibaba kacsintgat a blokklánc-iparág felé, nagy márkák hosszú sora használja a szektort márkaépítésre, marketingre, eladásra. Az egyik eszköz erre az Avalanche lehet, amely kitűnik az Ethereum-gyilkosok hosszú sorából.
A tavalyi pocsék év után, amikor a kriptodevizák nagy része elvesztette értékének kétharmadát-háromnegyedét, az idén némi reménysugár csillant fel. Bár tovább rágják a tavalyi botrányokat is, az árfolyamok elindultak felfelé, és ismét vannak narratívák. A pozitív hírek elkezdtek végre élénkítő hatással járni. Január közepére a kriptodevizák hangulatindexe, a félelem és mohóság (fear and greed) index átlépte az 50 pontot, amire nem volt példa egészen 2022 április eleje óta. Ez után nem sokkal, május elején kezdődött a nagy csődhullám, a Terra beomlásával.
Az év egyik nyertese a legnagyobb kriptók között az Avalanche (AVAX) érme, amely egy hónap alatt 50 százalékkal száguldott, míg az ether „csak” 34, a bitcoin 28 százalékkal ment fel. Ebből több mint 20 százalék jutott egyetlen napra, amikor bejelentették, hogy az Avalanche az AWS-szel, azaz az Amazon Web Services weboldal- és felhőszolgáltató leányvállalatával kötött megállapodást.
Több tucat világmárka ment a blokkláncra
Az együttműködés keretében az Amazon blokklánc-alapú szolgáltatásokat nyújt majd ügyfeleinek, főleg vállalkozásoknak, szervezeteknek. Az AWS pedig támogatja az „Avalanche infrastruktúráját és dApp-ökoszisztémáját”, vagyis az Amazon szerverein könnyen futtathatók lesznek az Avalanche-alkalmazások, csomópontok (node-ok). Még saját blokklánc létrehozása is lehetővé válik majd az AWS segítségével, amelynek több mint egymillió ügyfele van.
Ha figyeljük a kriptodevizás oldalak híreit, akkor azt látjuk, hogy nagyon sok multinacionális társaság van, amelyek nem akarnak kimaradni a blokklánc- és kriptodeviza-technológia (másképpen a Web3) esetleges áldásaiból. Még a tavalyi botránysorozat sem látszik megakasztani ezt a trendet, bár bizonyára lassította. Decemberben is jött egy sor bejelentés, és idén is elkezdődött. Több tucatnyian vannak már a listán: az Adidas, a Nike, a Gucci, a Starbucks, a Samsung, a Disney, a Walmart, a Sony, a Samsung, a Tiffany, számos sportegyesület vagy szervezet és még sokan mások.
NFT-ket vagy metaverzum-boltot akarnak
Jellemzően vagy valamelyik, egyelőre kezdetleges metaverzumban nyitottak üzletet, vettek virtuális ingatlant, vagy NFT-ket bocsátottak ki. A nagy vállalatok érezhetően óvatosan ugyan, de nem szeretnének kimaradni abból, ha a Web3-világ nagyon divatba jönne. Világmárkák hosszú sora használja a szektort brandépítésre, marketingre, de már bevételszerzésre is. Mások pedig már rájöttek, hogy másképp is hasznos lehet – a Lowe’s amerikai áruházlánc például a bolti lopások megelőzésére kísérletezik egy Ethereum-alapú adattárolással kombinált, modern megoldással.
Miben más az Avalanche?
De az Avalanche-nak sem ez az első partnersége, nemrég a Shopify-jal is szövetkezett. Ennek kereskedői az Avalanche-láncon hozhatják létre és értékesíthetik NFT-iket. December elején pedig az Alibaba Cloud felhőszolgáltatással kötött hasonló megállapodást jelentettek be, mint most az Amazonnal.
Az Avalanche hivatalosan egy okosszerződések futtatására is alkalmas blokkláncplatform, amely a tranzakciók sebességére, az alacsony költségekre és a környezetbarátságra összpontosít. Így az „Ethereum-killerek” (gyilkosok) családjába sorolják, hiszen a második számú kriptodeviza-blokkláncnak éppen a lassúsága és a drágasága az, amely miatt a konkurensei virágoznak.
Az Avalanche blokklánc saját weboldalán levő táblázatban a tranzakciók számánál végtelen szerepel, de más adatok szerint 4500 bonyolítható le másodpercenként, ami sokszorosa az Ethereuménak. Végtelen akkor lehet, ha az alhálózatokat is hozzászámolják. Az Avalanche ugyanis abban különleges, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára saját blokklánc-alhálózatok (subnetek) létrehozását. Vállalkozások, szervezetek vagy akár kormányok a segítségével lényegében könnyen, gyorsan saját nyilvános vagy zárt körű blokkláncokat hozhatnak létre. Ezen alhálózatok száma pedig nincs korlátozva. Vagyis az Avalanche tulajdonképpen egy nulladik rétegű (layer 0) blokklánc is.
Mire jók a nulladik rétegek?
Ezekből pedig nincsen olyan sok, sokkal kevesebb van, mint Ethereum-gyilkosokból, Ethereum-kompatibilis blokkláncokból. A nulladik rétegű blokklánc olyan rendszer, amely megágyaz, keretet hoz létre más blokkláncoknak, lehetővé teszi azok könnyű, rugalmas létrehozását és futtatását. Afféle blokkláncok blokklánca. Így nem kell egy új blokklánc készítőjének mindent nulláról kezdenie. Az így készített új blokkláncok jól skálázhatók, hatékonyak, és különböző paraméterek szerint rugalmasan alakíthatók ki.
Ráadásul az adott nulladik rétegű blokklánc segítségével működő blokkláncok egymással is kommunikálni tudnak, adatot tudnak cserélni, ami egyre fontosabb a kriptodevizák világában.
(Erre a célra hozták létre a hidakat is /bridges/, például, hogy lehessen Ethereum blokkláncon is kereskedni bitcoinnal. De a hidak sérülékenynek bizonyultak, sokszor estek már hackertámadások áldozatául.)
Több van a nulladik rétegen, mint gondolnánk
Hogy minek annyi blokklánc? Egy gyakori hasonlattal élve más-más járműre van szükség ahhoz, hogy valaki vásárolni menjen a városban, vadászni menjen az erdőben, egy nagy családot fuvarozzon nyaralni vagy téglát szállítson egy építkezéshez. Az egyik lassabb, de robusztusabb, a másik gyorsabb, de törékenyebb stb. Igazán univerzális blokklánc nem létezik, ahogy univerzális jármű sem.
Az Avalanche mellett csak két fontosabb layer 0-blokkláncot emlegetnek a szakcikkek, a Cosmos (ATOM) és a Polkadot (DOT) tudtak befutni. A Cosmos az ősöreg, amelyet a „blokkláncok internetének” is neveznek. A Cosmos rendszerére támaszkodik a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, a Binance által indított BNB token Beacon Chain blokklánca is (habár meg kell említeni, hogy a Binance később létrehozott egy ezzel párhuzamosan futó másik láncot, a BNB Smart Chain-t is, ami már nem a Cosmos rendszerével épült). A Cosmos eszköztárával hozták létre a rossz emlékű Terra (LUNA) blokkláncot is, és még több tucatnyi másikat.
Csibi András blokklánc-szakértő azonban így fejezte ki kétségeit az Avalanche alhálózatok kapcsán: „Két független Avalanche-alhálózat között nem fed át a validátorok halmaza, nincs közös állapot, ezért itt is harmadik személyek által működtetett hidakban kell megbíznod. Szóval ez a végtelen tranzakciószám és hídmentes kommunikáció duma egy kicsit sántít. Ebből a szempontból a Cosmos IBC rendszer kiforrottabb dolognak tűnik.”
(A legfontosabb layer 1 blokkláncok a Bitcoin és az Ethereum, egy ezek feletti rétegen, ezekre alapozva futnak a layer 2 láncok, mint az Arbitrum, Polygon, Optimism az Ethereumon. A layer 0 viszont layer 1-es blokkláncok alapjául szolgál, ezeket veszi körül, támogatja.)
A layer 1 és layer 2 blokkláncokról lásd még ezt a cikket.
Szerző: DeFizz