2014. 09. 02.
A bitcoin utóbbi időben tapasztalt népszerűségét és ismertségét meglovagolva egy jó csomó (több száz) kriptopénzt bocsátottak útjára kitalálói. A közös bennük, hogy mindegyik az úttötő bitcoin technológiáján alapszik, egy részük azonban érdemi fejlesztéseket is tartalmaz (pl. litecoin). Többségük viszont semmi lényegeset nem tesz hozzá a technológiához. Ugyanakkor minden fejlesztő leragadt a bitcoin eredeti koncepciójánál, hogy egy elszámolási egységet hozzon létre, amit virtuális pénztárcákban tartanak nyilván, és utalgatni lehet egymásnak. Ez egyrészt persze nagyon izgalmas, mert központi szerver, elszámolóház, ellenőrzés vagy felügyelet nélkül működnek megbízhatóan, amit régebben nem tudtak megvalósítani. Másrészt viszont „csak” ennyit tudnak, a pénztárcákban nyilvántartáson és utalgatáson kívül mást nem lehet kezdeni velük.
Most azonban körvonalazódik valami új, a koncepció továbbfejlesztése, a neve: ethereum. Egy csapat komolyan vehető programozó dolgozik rajta, és még nincsenek készen, de sok geek várja az év végét, amikor a tervek szerint elindítják.
Na de mit is fog tudni, mitől olyan nagy szám? A bitcoin blokkláncos technológiájára építve az ethereum is egy központi felügyelet nélküli, elosztott hálózaton működő rendszer lesz, ugyanakkor a bitcoin gyengéit igyekeznek kiküszöbölni, és korszerűbb, tovább gondolt megoldásokat beépíteni. Miután elindítják, a bitcoinhoz hasonlóan a saját szabályai szerint fog működni, abba többé senki, még az ethereumot létrehozó programozók se tudnak belenyúlni, belepiszkálni.
Az ethereumnak lesz egy saját kriptopénze, ennek neve ether (ETH), ez alapból benne lesz a rendszerben. Az ether magyarul étert jelent, egy réges-régen meghaladott fizikai elmélet szerint az éter nevű megfoghatatlan anyag tölti ki a világegyetemet. A rendszer alkotóinak szándéka szerint az ethereum hasonló módon fogja betölteni a kiberteret, áthatja majd a digitális világmindenséget.
A kriptopénzekhez képest ugyanis az ethereum sokkal többet kínál, egy új világ alapja lehet. Amit aztán az elindítását követően népesíthetnek be, mégpedig úgy, hogy bárki hozzáteheti a magáét, bárki tehet tartalmat ebbe az új univerzumba. Mégis hogyan?
Az ethereumnak lesz egy saját programozási nyelve, alapvetően e nyelven írt programokkal lehet majd tartalmat hozzátenni és alakítani a világát (de nyilván előbb-utóbb egyszerűsített, felhasználóbarát módon is menni fog). Mit lehet csinálni benne?
Bárki létrehozhat például egy új „pénzt”, új elszámolási egységet, és meghatározhatja e „pénz” értékének/teremtésének szabályait. Amivel tulajdonképpen azt határozza meg, hogy mit reprezentálnak a „pénz” egységei. A szabályokat később már senki sem tudja megváltoztatni, az sem, aki eredetileg megalkotta azokat. A „pénzt” azért írom idézőjelben, mert nem feltétlenül klasszikus értelemben vett pénzt jelent, hanem bármit, aminek digitálisan reprezentálható az értéke.
Ha én például egy közepesen ismert zenész lennék, akkor teremthetnék mondjuk egy „Dávid új albuma” nevű pénzt, ami a hamarosan elkészülő új zenealbumom értékét reprezentálná. Kreálhatnék belőle például 1000 egységet, ezen a mennyiségen később én magam sem tudok változtatni. Persze első körben az összeset a saját pénztárcámba tenném. Jó-jó, de mit kezdek ezzel?
Az ethereum univerzumának építőkövei a saját programozási nyelvén írt szerződések lesznek. Ilyet szintén bárki konstruálhat, és ezek olyan szabályrendszereket jelentenek, amik pontosan meghatározzák az ethereum világában lévő mindenféle dologgal való kereskedés mikéntjét. Ezekbe a szerződésekbe mindenféle szabály beépíthető, egymásba ágyazhatók, hivatkozhatnak egymásra.
Tegyük fel, hogy nekem, a közepesen ismert zenésznek azt ígéri egy kiadó, hogy ha rájuk bízom a zenéim terjesztését, akkor egy ügyes reklámkampány után legalább ötvenezren töltik le és fizetnek majd az új albumomért. A kiadó azt ajánlja, hogy ha nincs meg az ötvenezres fizető letöltés, akkor nem is kér pénzt. Ha viszont megvan, akkor a bevétel 30%-a az övé, a többi az enyém. Egy ilyen bizniszt ma úgy lehet nyélbe ütni, hogy szerződést kell, kössek a kiadóval, de még így is meg kell bíznom benne, mert a pénzt ő szedi be, és amúgy sem látom a letöltések számát, így végül simán átverhet engem.
Az ethereum arra nyújt megoldást, hogy egymással az interneten üzletelni szándékozó felhasználók ezt nagy biztonsággal tudják megtenni. Senkinek se legyen lehetősége átverni a másikat, még úgy se, hogy az üzleti kapcsolatba kerülő felhasználók nem is ismerik egymást. Mindezt pedig anélkül – és ez a lényeg, amit eddig nem tudtunk megtenni –, hogy harmadik szereplőt kellene bevonniuk közvetítőnek, akiben mind a ketten megbíznak, hiszen ez gyakran nehézkes, gyakran pedig költséges.
Az előző példát alapul véve, nekem találkoznom sem kell a kiadóval, elég, ha egy ethereumos szerződésbe belekódoljuk a kialkudott profitmegosztási feltételeket, amit a kiadó és én is digitálisan aláírunk. Onnantól kezdve azt a szerződést lehetetlen megszegni, az ethereum rendszere erre nem ad lehetőséget. A letöltésekért persze etherben kell fizetni (ha valakinek nincs ethere, akkor lesz olyan szolgáltató, aki dollárért cserében biztosít etheres fizetési lehetőséget). A bevételt a rendszer a szerződés alapján fogja leosztani (vagy ideiglenesen zárolni). Az átverés ki van zárva, így aztán pereskedni sem kell éveken keresztül az igazunkért. És ne feledjük, az ethereumnak nincs központja, emberi beavatkozástól mentesen működik, vagyis nincs olyan nagyhatalmú politikus vagy pénzember, aki korrumpálni tudna ebben a világban.
De térjünk vissza a „Dávid új albuma” nevű pénzhez. Minek hoztam létre? Természetesen azért, hogy eladjam azokat. Félek attól, hogy nem lesz elég bevételem az albumomból, ezért eladásra meghirdetek az 1000-ből 400 egységet. Egy ethereumos szerződésbe belefoglalom, hogy az új albumom letöltéséből származó összes bevételt arányosan kell felosztani a „Dávid új albuma” nevű pénz birtokosai között. Ebben a szerződésben hivatkoznom kell a másik, kiadóval kötött szerződésemre. Látható, hogy a „Dávid új albuma” valójában nem is pénz, sokkal inkább hasonlít egy részvényre, tulajdonképpen az új albumom részvényeit hoztam létre. Ezeket szeretném akár még a megjelenés előtt eladni. A rajongóim, akik hisznek a tehetségemben, és arra számítanak, hogy befutok és a szerzeményeimből rengeteget fognak eladni, nyilván vesznek belőle. Átverni nem tudom őket, a szerződés megszeghetetlen, az őket megillető pénz el fog jutni hozzájuk, erről az ethereum rendszere önműködően gondoskodik. Számomra pedig megnyugtató lesz az a tudat, hogy siker esetén továbbra is jól fogok keresni a nálam maradt 600 egységnyi „Dávid új albuma” részvénnyel, de közben bukás esetére is biztosítottam magamnak elegendő bevételt.
A fenti példa kicsit erőltetettnek tűnhet, ami nem véletlen, hiszen ethereum még nincs, és azt se lehet tudni, hogy mire fogják igazán használni. Lehet, hogy semmire. Az ethereum potenciális felhasználási területe azonban rettenetesen tág, rengeteg lehetőség rejlik benne, kiszámíthatatlan, hogy az emberi kreativitás végül miben találja meg az optimális felhasználását. Az élet rengeteg területén használunk például közvetítőket, akik gyakran többet keresnek rajtunk, mint amennyi feltétlenül szükséges lenne, ethereummal ezek kiválthatók lennének. Lehetne használni szerencsejátékok szervezéséhez, kuponok kibocsátáshoz, közösségi finanszírozáshoz, szavazórendszerekhez, tőzsdék, befektetési alapok létrehozásához, és még rengeteg mindenhez.
A legszebb az egészben, hogy az ethereum sikerére most lehet fogadni (de nagyon kell vele sietni). A bitcoin egyik hibájának ugyanis azt rótták fel, hogy a 2009-es indulása utáni években csak egy nagyon-nagyon szűk réteg bányászta (vagy tudott egyáltalán a létéről), és mire szélesebb körben ismertté vált, addigra a bitcoinok többsége mindössze néhány ember kezében gyűlt össze. Ami egyrészt igazságtalan, másrészt veszélyes, mert akár egyetlen ember manipulálni tudja a bitcoin piacát. Az ethereum programozói ezt a hibát küszöbölik ki, és egyben biztosítanak saját maguk számára finanszírozást azzal, hogy a rendszer majdani indításával létrehozandó ethereket egy néhány hetes elővásárlási akcióban (amelynek ma van az utolsó napja) értékesítik. Így ők már most pénzhez jutnak a munkájukért cserében, másrészt az etherek egy pillanatig sem fognak csupán néhány ember kezében koncentrálódni. Ethert pedig természetesen bitcoinért lehet vásárolni, mi másért.
Azt persze senki sem tudja, hogy mi az ether reális értéke. Ha a rendszer rosszul vagy sehogy sem fog működni, akkor nyilván nulla. Ha jól működik és használni fogják, akkor a bitcoin jelenlegi piaci kapitalizációját alapul véve (amely összehasonlítás jogossága meglehetősen gyenge lábakon áll), és a kezdetben várhatóan kibocsátásra kerülő 60 millió etherrel kalkulálva 1 ether értéke 100 dollár körül van. Vagyis meglehetősen jó biznisznek tűnik most megvenni, hiszen 36 centnek megfelelő bitcoinért adják.
De még mielőtt mindenki rohanna ethert vásárolni, gondoljunk bele, hogy pontosan mit is veszünk! Egy ígéretet kapunk az ethereum tervezőitől/programozóitól arra az esetre, ha majd elkészülnek a rendszerükkel, akkor a legelső, más néven genezis blokkba – az egyetlenbe, amibe élő emberek (a tervezők) önkényesen kiosztott ether egységeket kódolhatnak – a mi pénztárcánkhoz rendelve beleírják a nekünk ígért ethereket. Vagyis egy olyan dolgot veszünk, ami még nincs, de majd ha lesz is, akkor sem lesz sokkal kevésbé megfoghatatlan, mint most. Ezt azért minden lelkes ether vásárló tartsa észben.
Kapcsolódó bejegyzések: