A pénzügyi ökoszisztémákról és az elektronikus fizetés hosszú távú jövőjéről volt szó a Portfolio mai Future of Finance 2022 konferenciájának délutáni payment szekciójában.
Jönnek a digitális ökoszisztémák
A digitális ökoszisztémák kora - ezzel a címmel tartotta előadását a szekció kezdetén Fischer András, az OTP Bank innovációs igazgatója. Bemutatta: nem jöttek be teljesen azok a jóslatok, amelyek a hagyományos bankok visszaszorulását és a fintechek radikális piacszerzését jósolták mára. Ahogy haladunk előre, a fintechek szolgáltatásai is egyre univerzálisabbak, és elmozdultak a daily banking felé, az egyetmerékes startupok pedig egyre inkább szuperappokká válnak. Egyelőre nehéz megmondani, ez lesz-e az új norma, de az tény, hogy a fintech cégek jelentős része nem fenntartható üzleti modellben dolgozik, sok köztük a veszteséges szolgáltató. A fizetési szolgáltatók ugyanakkor piaci értékben is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a pénzügyi szektorból. A fintechek és a neobankok száma nő, a hagyományos bankszektor azonban konszolidálódik, amiben az OTP régiós konszolidátorként lép fel. A méret nem elég, ha nem párosul innovációval, miközben a személyes kiszolgálás sem fog eltűnni az OTP szerint. A bank az ökoszisztémákra is fókuszál (a DBS egy nagyon jó külföldi példa), az életünk minden területén szeretne ott lenni.
Ki lesz végre merész Magyarországon?
Lévai Gábor a PhenoGyde CEO-ja előadásában többek között arról beszélt, hogy kevesen hitték volna tíz éve, hogy a mobilunkkal fogunk fizetni, mint ahogy most kevesen hiszik, hogy tíz év múlva VR-sisakokban avatárokkal fogunk interakcióba kerülni. A jövő fizetési eszközeinek meghatározása során nem a fizetésből, hanem a vásárlási szokásokból kell szerinte kiindulni: „engem nem érdekel, hogyan fizetnek, hanem az, hogyan vásárolnak”. A smart contract típusú gondolkodásmód alkalmas arra, hogy eddig nehezen elérhető pénzügyi konstrukciók is retail termékké válhassanak. Magasak az innovációra elköltött összegek, sok a jó gondolat, de az a fő kérdés, ki lesz végre merész Magyarországon. Két dolgot ne felejtsünk el soha: az ügyfelet és az üzletet.
Az értékek internete és a kriptopénzek
A kriptók helye a jövő pénzügyi rendszerében címmel tartott előadást Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte hibás és furcsa kép alakult ki a kriptopénzekről széles körben. Az információ internete egyetlen, decentralizált és engedmélymentes hozzáféréssel működik, miközben az értékek nyilvántartása framentált, centralizált, korlátozott közvetett hozzáféréssel, és nem is programozható. Az elképzelt „értékek internete” viszont ötvözhetné ezek előnyös tulajdonságait, ehhez egyébként az ethereum áll most a legközelebb. Ha minden éréktünk egyetlen hálózatban, programozható módon van nyilvántartva, akkor az lehetőséget ad újfajta hitelek, „flash loanok” bevezetésére. A flash loan egy olyan hitel, amelyet egyetlen tranzakcióban vettünk fel és fizettünk is vissza. A kriptók nem leváltják, hanem kiterjesztik a pénzügyi rendszert. Az értékeink nyilvántartása idővel az értékek internetére / blokkláncra kerül, ez teret ad újfajta eszközök, tranzakciók megjelenésének.
Mivel és hogyan fogunk fizetni 2042-ben?
Működő infastruktúra, fizetési kultúra és ösztönző erő kell ahhoz, hogy a felhasználókat rá lehessen venni egy új fizetési mód, platform használatára – mondta az András Bence (Citibank) által moderált panelbeszélgetésben Ágoston Tamás (AgoraPay). Egyelőre nincs nálunk különösebb verseny a fizetési módok között, van 2-3 kiemelt megoldás (pl. kártya, mobilfizetés), a többi megoldás pedig még gyerekcipőben jár. Az Alipay alacsony tranzakciós díjjal oldotta meg például, hogy a QR-kódos fizetést elterjessze. Ágoston Tamás szerint az újfajta pénzügyi szolgáltatók (pl. Revolut) fénysebességgel haladnak előre a bankokhoz képest, de nem fognak eltűnni a bankok, csak szegregálódni fognak a szolgáltatások, megosztva a bankok és az innovatív fintechek között.
Kínában már QR-kódos adományozás is működik koldusok számára Szabó Dávid (Hold Alapkezelő) szerint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő országok gyakran lépcsőket átugorva kerülnek az innováció élére, vagy például a kriptopénzek megbízhatatlan pénzügyi infrastruktúra mellett törnek előre. Az elektromos rendszerek számára nagy kockázat egy olyan napkitörés, ami legutóbb 1859-ben történt. A bitcoin nem alkalmas arra, hogy fizessünk vele, de az értékek internetében betöltheti a limitált kínálatú, aranyhoz hasonló menekülőeszköz szerepét.
Kóczián Balázs (MNB) szerint folyamatban van a QR-kódos fizetés bevezetése és elterjesztése az azonnali fizetési rendszer bázisán. A fejlett országokban (pl. Svédország) nem a készpénz visszaszorítása, hanem egy alternatíva kialakítása a digitális jegybankpénzek bevezetésének a célja. Digitális jegybankpénz biztosan lesz Magyarországon is, de nem jelenti majd azt, hogy megszűnne a kétszintű bankrendszer, Kína és az EKB is aktívan bevonja a piaci szereplőket a digitális jegybankpénz megvalósításába.
Címlapkép: Stiller Ákos / Portfolio
Forrás: Portfolio.hu