2016. 03. 30.
Bő másfél évvel ezelőtt, 2014 nyarán rettenetesen fellelkesültem, amikor megismerkedtem az Ethereum koncepciójával. Zseniális ötletnek gondoltam, és drukkoltam, hogy sikerüljön megvalósítani. Írtam róla a blogon is.
Az izgatottságomhoz mérten rengeteg időt szántam az írásra, és irgalmatlanul meg is szenvedtem vele. Ennek ellenére minden bizonnyal a legrosszabbul sikerült írásom lett, és ezt most nem valami kötelező álszerénység mondatja velem. Miért?
Minden igyekezetem ellenére pontosan éreztem, hogy nem tudom jól kifejteni az ötlet zsenialitását. Képtelen vagyok közérthetően leírni a lényegét. Az absztrakt gondolatot próbáltam valami realisztikus példán keresztül érthetővé tenni, de hosszas töprengés után is csak valami életszerűtlen, érdektelen esetre tellett tőlem. Ma már látom, hogy mi volt a baj.
Olyan helyzetben voltam, mintha 1975-ben a személyi számítógép koncepciójáról kellett volna értekezzek, miközben fogalmam sem lehet arról, hogy majd évtizedekkel később mire fogjuk használni a PC-t. Homályos fejlesztési irányvonalakat nyilván fel tudnék sorolni, de a konkrét, jól érthető, hasznos innovációk részletezésére nincs esélyem. Hiszen ehhez a még nem létező, ismeretlen vívmányokra épült vívmányokra épült vívmányokat kéne kitaláljam. A parancssoros világ keretei közül kéne előre lássam, hogy az egérrel vezérelt grafikus felületen mi mindent lehet megvalósítani. Pedig így utólag milyen könnyű: csak végig kell néznem a képernyőn felsorakozó ikonokon.
A PC koncepciójában éppen az a pláne, hogy általános célú, univerzális gép, vagyis a világ összes elméletileg algoritmizálható feladata megoldható rajta. A számításelmélet ezt hívja Turing-teljességnek, és ez egy nagyon erős tulajdonság. Például a számológép vagy a (nem okos) mobiltelefon nem univerzális gép, a szerkezeti felépítésük nem teszi lehetővé, hogy tetszőleges algoritmikus feladatot megoldó program kódja lefusson rajtuk. Képesek összeadni és szorozni, illetve hívások indítását és fogadását intézni, meg még néhány dologra, de összességében igencsak korlátozott azon feladatok köre, amiket el tudnak végezni.
Az Ethereum viszont tulajdonképpen egyetlen, nagy, általános célú „világszámítógép”, beépített Turing-teljes programozási nyelvvel. Mindezt egy központ nélküli, decentralizált hálózat működteti, amihez bárki önként csatlakozhat. A bitcoin rendszeréhez hasonlóan őket hívjuk bányászoknak, és ma már több ezren vannak. A felajánlott számítási kapacitásért illetve a munkájukért cserébe pedig az Ethereum saját pénzét, ether-t (magyarul étert) kapnak.
A világszámítógépünk úgy működik, hogy a rajta futó programokba illetéktelenek nem tudnak belepiszkálni. Biztosak lehetünk abban, hogy az előírt módon, machináció nélkül futnak le. A rendszer kialakítása lehetetlenné teszi a csalást, és ez tuti, ziher, holtbiztos. Milyen programot lenne érdemes egy ilyen világszámítógépen futtatni? Ehhez azt kell átgondoljuk, hogy milyen helyzetben jönne jól mindannyiunk számára, ha valami az előre lefektetett szabályok szerint, utólagos trükközés lehetősége nélkül hajtódna végre.
Képzeljük csak el, hogy a brókercégemnek megbízást adok, vegyen valamilyen részvényt a nála elhelyezett pénzemből. A brókercég azt állítja, hogy megvette, de később kiderül, hogy csak simán lenyúlta a pénzem. Hiába van szerződésünk, a rosszhiszemű brókercég becsaphat. Lakást vennék és kifizetem a foglalót, de az eladó meggondolja magát, és a foglalót sem adja vissza. Hiába az aláírt papír, évekig rohangálhatok a bíróságra. A gázszerelő 10-re ígéri magát, sőt, tegnap még azt mondta a telefonba, hogy ezt „garantálja”, mégis egész nap várok rá otthon, de nem jön.
Ezekben a helyzetekben jól jönne, ha tudnék az előre lefektetett szabályrendszer szerint automatikusan végrehajtódó megállapodást kötni. Akkor a brókercégem csak úgy tudna a pénzemhez nyúlni, ha erre külön megbízást adok, de a helyére kell tennie a megvett részvényeket. A lakás eladója nem fér hozzá a foglalóhoz amíg az adásvétel le nem záródik. A gázszerelőt nem tudom arra kényszeríteni, hogy időben érkezzen, de az ígérete mellé óvadékot tehet, ami engem illet, ha délre sincs nálam.
Közben viszont a megállapodások nem csak engem védenek, hanem a másik felet is. A brókercég biztosan megkapja a szolgáltatásért neki járó összeget, a foglaló az eladót illeti, ha nem fizetem ki időben a lakást, a gázszerelőnek járó munkadíjat pedig én is beteszem óvadékba, amit elvesztek, ha nem vagyok otthon a megbeszélt időpontban.
Az Ethereum zseniális alapötlete az, hogy a világszámítógépen szerződéseket (smart contract) kódoló programok fussanak. Ha két vagy több fél megegyezik valamiben, akkor mindannyian digitálisan aláírják a megállapodásukat deklaráló programot, ami onnantól kezdve automatikusan végrehajtódik. Az okos szerződést nem lehet utólag machinálni, felrúgni, az abban rögzített egyezség automatikusan és könyörtelenül végrehajtódik.
Mint ahogy a fenti példák kapcsán is érezhető, az egyik fő nehézség az, hogy az Ethereum miként értesüljön megbízható forrásból a valós világ eseményeiről. Honnét tudja a világszámítógép, hogy időben érkezett-e a gázszerelő. Azon műveletek esetében, amelyek manapság is a virtuális térben zajlanak – mint például az értékpapírszámlán végzett tranzakciók – ez viszonylag könnyen megoldható. Kivitelezhető sok más esetben is, például a sporteredmények becsatornázásával sportfogadási szerződések köthetőek. És bizonyos eseményekről soha nem fog tudomást szerezni a világszámítógép, vagyis természetesen nem nyújthat a megállapodások minden fajtájára megoldást. Ettől azonban a felhasználási lehetőségek köre éppen elég széles.
Ezernyi lehetőség, de hogy pontosan mire fogják használni az Ethereumot, arról nem tudok sokkal többet, mint másfél évvel ezelőtt. Úgy vagyok vele, mint ahogy a PC-vel lettem volna 1981-ben. Elkészült, működik, végtelen potenciál rejlik benne, de a programozók csak most vetik rá magukat tömegével, hogy ki-ki beletéve saját tudását, kreativitását, ötletét, mindenféle rafinált program megírásával évtizedek alatt kényelmesebbé, hatékonyabbá és szórakoztatóbbá tegyék mindannyiunk életét. Hogy majd mi kerekedik ki az egészből, arról csak halvány sejtelmünk lehet. Voltak, akik a PC kapcsán úgy vélték, hogy egy nagyon gyors számológépre csak elenyészően keveseknek lesz szüksége, így nem lehet sikeres. Nem lett igazuk. És azért nem, mert nem értették meg, hogy egy beláthatatlanul sokoldalú eszközről van szó. Általános célú és Turing-teljes. Éppen úgy, mint az Ethereum.
A felhasználási területeket illetően azért látszanak irányvonalak. Az egyik a közvetítők kiiktatásának lehetősége az üzleti életben. Ha a két fél nem ismeri egymást, vagy nem bízik egymásban, akkor manapság a legegyszerűbb adásvételhez is közvetítőre van szükség. Olyan harmadik félre, akiben az eladó és a vevő is megbízik, és akinek csak annyi a dolga, hogy az adásvétel tárgyának és az ellenértéknek a kicserélését biztosítsa. Nélküle egyik fél sem merne elsőként nagyobb tételben pénzt vagy árut küldeni a másiknak.
Részvényt manapság csak úgy tudok vásárolni, ha közvetítők egész láncolatát veszem igénybe: brókercéget, tőzsdét, elszámolóházat. Az Ethereum segítségével minderre nincs szükség, az eladóval kötött okos szerződés használatával közvetlenül, gyorsabban, olcsóbban és rizikómentesen tudom az ügyletet lebonyolítani. Közben pedig nem viseltem a közvetítők kockázatát sem. A brókercégek botrányai után ezt ma mindenki sokkal jobban tudja értékelni.
Az üzleti élet alapja a bizalom. Az együttműködések során a felek bizonyos mértékben többnyire kiszolgáltatottak a másiknak, ezért senki sem köt szívesen megállapodást azzal, akiben nem bízik. Az üzleti élet akkor működik gördülékenyen, ha a szerződéseket betartják. Azonban mégis gyakran előfordul, hogy nemtörődömségből vagy engedve a pillanatnyi haszon csábításának, felrúgják azokat.
Ezért aki teheti, alaposan megválogatja az együttműködő partnereit, csak olyanokkal dolgozik, akikben maximálisan megbízik. Aki viszont nem teheti, az kiszolgáltatott marad feléjük. A bizalmatlanság miatt sok-sok kölcsönösen előnyös megállapodás eleve létre sem jön. A kiszolgáltatottság miatt rengeteg kár keletkezik. Az Ethereumon kötött okos szerződések mindkét problémát kiiktatják.
Utólag Web 1.0-nak nevezték el az internetet, ahogy azt a kezdetekkor ismertük. Megtanultunk honlapokat látogatni, emailezni, keresgélni a neten. A közösségi hálózatokkal beköszöntött a Web 2.0 kora, jött a Facebook és a LinkedIn.
A Web 3.0-nak nincs egzakt definíciója. Azonban az Ethereum közvetlen és egyedi okos szerződéseivel olyan jelentősen alakíthatja át az üzleti élet kapcsolati hálóját, és helyezheti azt minden eddiginél nagyobb mértékben a virtuális térbe, hogy visszatekintve ezt fogjuk a Web 3.0 születéseként számon tartani.