rss

Az FTX-krach új evolúciós pályára állíthatja a kriptószektort – BlokkolóÓra 223.

Nemcsak a november, de az egész kriptodeviza-történelem egyik legnagyobb eseménye és tragédiája lehet, hogy néhány nap leforgása alatt tízmilliárd dolláros nagyságrendű tőkével rendelkező szereplőből csőd alatt álló, értéktelen páriává vált az FTX. Amely ráadásul sok milliárd dolláros tartozáshegyet hagy maga után, és a károsultak száma elérheti az egymilliót is.

Az egyik legnagyobb kriptovaluta-tőzsdét a múlt hónapban még az iparág zászlóshajói között tartották számon. Amely nemcsak jól viselte eddig a medvepiac megpróbáltatásait, de hónapokkal ezelőtt még ki is mentett más cégeket az előző, május-júniusi csődhullám romjai alól.

A történet a napi botrányoktól és intrikáktól megtisztítva dióhéjban annyi, hogy egy cikk megszellőztette az FTX tőzsdéhez szorosan kapcsolódó Alameda Research kockázatitőke-társaság mérlegét. Amelyben, és ez sokakat meglepett, a tőke egy jelentős része, 5-6 milliárd dollár az FTX által létrehozott FTT kriptoérmékben, tokenekben volt. Ezek pedig eléggé illikvidek, csak kis részük forgott ténylegesen a piacon. Az érméknek leginkább maga az FTX igyekezett felhasználási lehetőségeket teremteni.

A mások pénzéhez ne nyúlj!

A képlet valahogy úgy nézhetett ki, hogy az FTX még évekkel ezelőtt létrehozott egy csomó saját FTT érmét, amelyekből sokat átadott fillérekért a testvércégnek, az Alamedának. Ezekre pedig az Alameda később, már jóval magasabb, minden bizonnyal mesterségesen felpumpált árfolyam mellett jókora hitelt vett fel. Nagyrészt alighanem éppen az FTX-től. De az ezzel a trükkel létrehozott tőkerésznél is többre, 9-10 milliárdra teszik a cégcsoport hiányát.

Mindez pedig végső soron azt eredményezte, hogy az FTX tőzsde a nála elhelyezett, letétben levő ügyfélpénzekből finanszírozta az Alameda kockázatos ügyleteit. Vagyis hozzányúlt a befektetők pénzéhez, ami nem az övé volt. Ismerős? Ismerős lehet ez számos korábbi botrányból a széles pénzügyi világban (pl. Quaestor, Bernie Madoff), ahol a mások pénzéből végrehajtott spekuláció már annyiszor végzetessé vált.

Egy mém a kriptó-Twitterről. Dőlnek a dominók, arat a halál.

Csakhogy a kriptovaluta-szektorban a decentralizáció az egyik fő érték, aminek alapján azé a kriptovaluta, akinél a titkos kulcsok vannak. A decentralizált kriptovaluta-tőzsdék (DEX-ek) nem tudnak hozzányúlni az ügyfélpénzekhez úgy, ahogy az FTX (illetve korábban a nyár eleji csődhullámban például a Celsius cég) tette. A CEX-ek, a centralizált kriptotőzsdék tulajdonképpen nem is a kriptovilág alapelveinek megfelelően működnek. Saját letéti őrzésükben tartják az értékeket (custodial), míg a DEX-ek nem (non-custodial).

A krach az újabb evolúciós lépés hírnöke?

Az FTX-botrány tehát nem a decentralizált kriptodeviza-szektor kudarca, sokkal inkább a köré épült, központosított vállalatbirodalomé. Ahogy Szabó Dávid, a Decent Investments portfóliókezelője mondta:

„Paradox módon ez az eset is csak a kriptó szükségességét jelzi. Egy újabb példa a centralizált rendszerek fundamentális hibájára. A központosított tőzsdék vezetői számára nagy a kísértés, hogy jogtalanul használják vagy egyszerűen ellopják az ügyfélvagyont. A szabályozó pedig nincs mindig jelen, hogy ezt megakadályozza. A kriptovilágban, és csak ott, azonban lehetséges manipulálhatatlan programkódokra bízni a letétkezelést. Azokra nem hat az emberi esendőség vagy az elégtelen szabályozás.

De a kriptográfia segíthet a centralizált tőzsdék transzparenciájában is. Korábban gyakori volt, hogy hekkerek lopták el a centralizált kriptotőzsdék vagyonát. De ma már ez nem jellemző, mert azok megtanultak kriptót tárolni. Akik meg nem, azokat kirabolták és megszűntek. Ez az evolúció. A mostani esetnek a következménye pedig az lehet, hogy az a tőzsde, amelyik nem tudja igazolni az ügyfélvagyon meglétét, az eljelentéktelenedik, megszűnik. A Proof-of-Reserve kriptográfiai eljárás standarddá válik a kriptotőzsdék körében. Ez egy újabb evolúciós lépés.”

Az FTX-csőd óta már egy sor nagyobb kriptovaluta-tőzsde jelentette be, hogy Proof-of-Reserve (PoR, „a tartalékok bizonysága”) típusú átvilágítást készít a nála őrzött értékekről.

Megvalósulhat a mintaszerű transzparencia

A kriptovaluta-címek (számlaszámok) ugyanis nyilvánosak, bárki által bármikor megtekinthető az egyenlegük. Így elvileg semmi akadálya annak, hogy szinte percre pontos képet kapjunk valaki vagyonáról, ha a címeit ismerjük. A PoR egy harmadik fél által végzett független audit, amelynek célja annak igazolása, hogy a letétkezelő az ügyfelei számára őrzött eszközökkel valóban rendelkezik. Az auditor pillanatfelvételt készít az összes egyenlegről, összesíti azokat, amiről egy kriptográfiai ujjlenyomatot hoz nyilvánosságra. Ennek segítségével pedig bármelyik ügyfél ellenőrizheti, hogy az ő egyenlege valóban szerepel a letétkezelő által őrzött eszközök között.

A technika már évek óta ismert, a centralizált tőzsdék kriptovaluta-állományát nyomon lehetett volna követni – csak többnyire nem használták. Lehet, hogy ezután a kriptotőzsdék, kölcsönző platformok és más centralizált intézmények, amelyek ügyfélvagyont őriznek kriptóban, rá lesznek kényszerülve a teljes transzparenciára. Méghozzá egy olyan precizitású és sebességű transzparenciára, amelyet a hagyományos pénzügyi világban, ahol az auditorok mintavétellel dolgoznak és több hetes, hónapos késéssel érkeznek a céges mérlegek, el sem tudunk képzelni.

A decentralizáció diadala?

De ezen kívül is számos más folyománya lehet az FTX-ügynek. Vannak, akik azt remélik – mások ugyanettől félnek –, hogy a törvényhozók és hatóságok szabályozási törekvései hatalmas lökést kapnak, magasabb sebességre kapcsolnak emiatt. Ennek is vannak már jelei. Mások, a bitcoin-maximalisták azt remélik tőle, hogy a különböző kétes értékű érmék (“altcoinok”, “shitcoinok”) helyett végre az általuk egyedüli igazi értéknek tartott bitcoint fogják elismerni az emberek. Megint mások attól tartanak, hogy az idei botránysorozatok után egyes intézményi befektetők, akik beszálltak a kriptovaluta-szektorba, reputációjukat mentendő most inkább kivonulnak.

De jöhet még egy komolyabb hosszabb távú következménye az ügynek. A PoR ugyanis főleg a centralizált intézmények vagyonának ellenőrzésére szolgál, miközben a decentralizált vállalkozások, a protokollok eddig is átláthatóak voltak. A blokkláncon meg lehet nézni, hogy neked melyik számládon mennyi értéked van. Ha valahol lekötötted, stake-elted a pénzed, akkor az megvan-e, és hogy áll. Ráadásul nem esendő emberek, hanem megváltoztathatatlan programkódok vigyáznak a vagyonodra. Ha befektettél például egy DeFi-konstrukcióba (decentralizált pénzügyi megoldásba), akkor is okosszerződések védik, és csak te bonthatod fel azokat. A DeFi protokollban őrzött vagyonok pedig szintén látszanak a megfelelő számlákon.

Az éter és decentralizált kriptovaluta-kereskedési rendszerek tokenjeinek árfolyama. (Tradingview.com)

Vagyis, minek centralizált megoldások, ha van decentralizált is? A DEX-ek és a DeFi fellendülhet, ha a centralizált rendszerekben tartósan megrendül a bizalom. (És ha a DeFi-világban az előző cikkünkben említett hekkelés-járványt is le tudják győzni.) Ezt fejezi ki a grafikon is, amelyen decentralizált kereskedési platformok érméinek árfolyamai láthatók. Az utóbbi időben, pont az FTX összeomlása óta látványosan felülteljesítették az éter árát.

Szerző: DeFizz

Kapcsolódó tartalom