rss

Már megint az összeomlás éve, avagy egy elvesztett fogadás margójára

Az elmúlt év vérzivatarosan alakult a bitcoin piacán. A buborék kipukkanása után sokan a halálát, vagy legalábbis az eljelentéktelenedését vizionáljak. Igazolva látják, hogy a legnagyobb kriptopénz a modern kor tulipánhagymája.

Habár aktuálisnak tűnik, de a fenti sorokat egyáltalán nem mostanában, hanem éppen négy évvel ezelőtt írtam le. Akkor írtam egy cikket arról, hogy a bitcoin árfolyama négyéves ciklikusságot mutathat. A mániás (vagy a pánikolós) időszakok között éppen ennyi idő telhet el. És mivel a bitcoin árfolyama 2018-ban az azt megelőző év végén beállított mindenkori csúcsának a töredékére zuhant, ezért a cikk az „Összeomlás éve” címet kapta. És nocsak, most négy évvel később azt láthatjuk, hogy a bitcoin árfolyama 2022-ban az előző év végén beállított mindenkori csúcsának a töredékére zuhant.

Cikluselmélet

Úgy tűnik tehát, hogy a négyéves ciklusok valóban működnek. A jelenség mögött minden bizonnyal a Bitcoinba kódolt működési szabályok és az emberi természet sajátos kölcsönhatása áll. Az új bitcoinok keletkezése ugyanis négy évente feleződik, ez a rendszer egyik fontos alapvető szabálya. Ez történt 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban. Az új kínálat csökkenése árfelhajtó hatású, az árfolyam lassú, de határozott és folyamatos emelkedésnek indul. Az emberi természet hajlama a mániákus buborékfújásra ekkor szépen lassan, de visszavonhatatlanul bekapcsol. Az áremelkedés egyre többek figyelmét kelti fel és újabb keresletet, vagyis újabb áremelkedést generál. A sztori a címlapokra kerül, a pozitív visszacsatolás még erősebbé válik. Így jutunk el a mániás időszakokhoz (2013, 2017 és 2021). Azonban egy idő után elfogy a muníció, a buborék nem fújódhat a végtelenségig, akkor pedig kipukkad, az árfolyam a töredékére zuhan (2014, 2018 és 2022). Az újságok temetik a Bitcoint. A megmondóemberek kijelentik, hogy ez is csak egy tulipánhagyma volt.

Csakhogy mégiscsak megkülönbözteti a bitcoint a tulipánhagymától az, hogy az árszint a mánia lecsengése után jóval magasabban stabilizálódik, mint azt megelőzően. Eddig legalábbis így történt. És természetesen nem ismerhetjük a jövőt, de a múlt mintája alapján a mostani, 16-17 ezer dolláros árnál kéne stabilizálódnia, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi mániát megelőző 3 ezer dolláros alja. De bárhogyan is alakul a jövő, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy most, amikor az összeomlás után vérben áznak a kriptopiacok, az árszint mégis a 2017-es csúcs közelében alakul, amikor meg állítólag hatalmas mánia volt. Erre a furcsaságra nincs igazán magyarázatuk a tulipánhagymázós megmondóembereknek.

Nekem az a meggyőződésem, hogy a hájpolós-pánikolós kilengéseken át kell nézni, azok csak a megtévesztést szolgálják. A hosszú távú trendet érdemes figyelnünk, amely változatlanul felfelé mutat. Az emögött álló fundamentum pedig az, hogy a Bitcoin az emberiség által eddig felfedezett leginkább szuverén eszköz, amely az eredetileg felállított szabályrendszere alapján manipulálhatatlanul működik, továbbá limitált a kínálata. És a felszín alatt szépen halad a digitális aranyként való globális adaptáció útján.

A múlt mintája alapján most a vergődés hónapjainak kell következnie, ahogyan ez történt 2015-ben és 2019 elején is. Ebben az időszakban alacsony forgalom mellett viszonylag szűk sávban oldalazik az árfolyam. És ekkor szabadulnak meg bitcoinjaiktól azok az elkeseredett, sok pénzt bukó befektetők, akik nem igazán értik a Bitcoin lényegét, viszont a mánia során bevásároltak a rövid távú haszon reményében. Aztán beragadtak a pozícióikba, amikből már nagyon ki akarnának szállni. Az időszak végére pedig a bitcoinok túlnyomó többsége a gyenge kezekből olyanokhoz kerül, akik inkább hosszabb távon, digitális aranytartalékként terveznek vele. Eddig legalábbis így történt. Nemsokára kiderül, hogy ezúttal is így lesz-e.

Végül meg kell említeni, hogy a Bitcoin sztorija a fentiektől független külső tényezőktől is alapvetően függött, mint például a pénznyomtatás, gazdasági ciklusok vagy a világjárvány. A jövőre nézve pedig elemi befolyásoló tényező lehet a szabályozás alakulása, amely meghatározó módon írhatja át a cikluselméletből következő forgatókönyvet, és amely akár komoly kockázatokat rejthet. De legalább annyi biztos, hogy 2024-ben az új bitcoinok keletkezési üteme ismét feleződni fog.

Fogadás

Habár a cikluselmélet gyönyörűen működött, ez nekem most nem igazán jó hír. Ugyanis 2017 decemberében, az akkori mánia csúcsán arra fogadtam, hogy öt éves időtávon a bitcoin jobban fog teljesíteni az aranynál (a fogadásom háttere és az érveim részletes kifejtése itt, itt, itt, itt és itt olvasható). A fogadásom december 31-én jár le, és a bitcoin ugyan 2 százalékkal feljebb került, de az arany meg 45-tel, a hátralevő néhány napban ez alapvetően már nem tud megváltozni, így az aranyra tett kollégáim nyernek. Gratulálok nekik, izgalmas játék volt!

A fogadással az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet a befektetési szakemberek által értetlenül fogadott bitcoin érdemeire és hosszú távú értékőrző képességére. És habár az eddigi események alapján igazam volt a hosszú távú trendben, de sajnos a négyéves ciklusokban is. A cikluselméletre pedig csak a fogadásom megkötése után jöttem rá, így sikerült azt egy ciklus csúcsán megkötni, miközben a lejáratát a következő ciklus aljára időzíteni (legalábbis most azt gondolom, hogy a ciklus alján lehetünk). Azt hiszem ennél otrombábban még sohasem sikerült elszúrnom a piaci időzítést. Ahogy mondani szokás, ez bizony kapufa.

Pedig tavaly ilyenkor még optimista voltam. Úgy gondoltam, hogy a nagy összeomlás ezúttal elmaradhat. 2021 mániás piacán ugyanis az árfolyamon két, nagyjából azonos magasságú tetőpontot láthattunk: egy tavaszi és egy őszi csúcsot. A kettő között pedig egy mély völgy húzódik.

 

A tavaszi csúcsból történő összeomlás nem ért váratlanul. Számos piaci- és blokklánc alapú metrikát figyelek, amelyek szépen mutatták a szokásos kisbefektetői eufóriát, ami pedig éppen a közelgő összeomlás előjele szokott lenni. A beomlás szépen megtörtént a maga tipikus forgatókönyve szerint, a túlságosan óvatlan kisbefektetők tőkeáttételes pozíciói menetrend szerint likvidálódtak. Némileg meglepetésként ért azonban, hogy néhány hónapon belül ismét a csúcsokat ostromoltuk. Pláne, hogy ezúttal a metrikákon nem láttam az extrém kisbefektetői mánia szokásos jeleit. Úgy gondoltam, hogy a piac állapota stabilabb lehet.

És minden bizonnyal stabilabb is volt, de az időközben beinduló kamatemelés és háború, illetve a fenntarthatatlan alapokra épült TerraLUNA kriptoprojekt bedőlése elvitte egy töréspontig. Ma már jobban érthető, hogy mi történt. A második buborékot már kevésbé a kisbefektetői, és sokkal inkább az intézményi eufória fújta. A túlzott árfolyamemelkedéshez szükséges óvatlan tőkeáttételes pozíciókat a hedge fundok vették fel, mégpedig a kisbefektetőktől a kripto kölcsönző platformok közvetítésével kikölcsönzött hitel segítségével. Mindez világosan látszik, ha végignézünk az elmúlt hónapok csődjein és bajba jutott cégein: csupa hedge fund (3AC, Alameda) és kripto kölcsönző platform (Celsius, Voyager, BlockFi, Genesis). (Az FTX persze kivétel, de ott a hedge fund testvércég veszteségei nagyban hozzájárultak a csődhöz.)

Végül érdemes levonni a tanulságokat és elgondolkozni azon, hogy mit csinálhattam volna ügyesebben. Nyomban adódik, hogy ha a bitcoin hosszú távú trendjére akarok fogadni, akkor egy másik eszközt (az aranyat) nem érdemes bekavarni a fogadásba. Ha a fogadás csak a bitcoin öt éves teljesítményéről szólt volna, akkor még ezzel a cefetül balga időzítéssel is roppant izgalmasan alakult volna a vége. Hiszen 2 százalékos teljesítménnyel még én vezetnék, az utolsó napok és órák árfolyamalakulása döntene a versenyben.

És persze sokkal okosabban csinálhattam volna az időzítést is. Köthettem volna öt helyett négy évre a fogadást. Ennek kapcsán pedig borzasztóan érdekes ránézni a bitcoin ciklikusan igazított teljesítményére. Vizsgáljuk meg, hogy különböző időpontokban mekkora hozamot lehetett elérni, ha pontosan négy évig tartunk bitcoint! Az alábbi grafikonon éppen ez látható pirossal (a jobb oldali logaritmikus skálán). Egy adott dátum feletti adatpont azt a hozamot mutatja tehát, amit elértünk volna, ha pontosan négy évvel korábban bitcoint vásároltunk. Az ábrán kékkel látható még a bitcoin árfolyama is (bal oldali logaritmikus skála).

 

Egészen tavaly év végéig alig lehetett olyan négyéves periódust találni, amikor 1000 százaléknál kisebb hozamot lehetett elérni ezzel a stratégiával. Ha az utolsó évet is hozzávesszük, akkor valamelyest romlik a kép. De ha valaki az elképzelhető legeslegrosszabb pillanatban vette is meg a bitcoinját (2017. december 17-én 18953 dollárért) azzal a céllal, hogy azt pontosan négy év után adja el (2021. december 17-én 46168 dollárért), akkor is 144 százalékos hozamot zsebelhetett be (ez a piros vonal minimális értéke). A hatalmas összeomlások ellenére ennél gyengébb teljesítményű négyéves időszakot egyszerűen nem találunk a bitcoin grafikonján. És az elmúlt év durva zuhanását is kontextusba helyezhetjük, ha észrevesszük, hogy ha valaki 2018. december 25-én (3780 dollárért) vásárolt bitcoint azzal a céllal, hogy pontosan négy évvel később, vagyis idén karácsonykor (16825 dollárért) eladja, akkor bizony 345 százalékos hozamot könyvelhetett el. A bitcoinnak csak ennyire sikerült összeomlania.

Ezek alapján pedig azt ajánlom mindenkinek, aki bitcoin befektetésen gondolkodik, hogy legalább négy évre tervezzen. És persze vegye számításba azt is, hogy a jövőben nem feltétlenül alakul majd minden úgy, ahogy a múltban, és a bitcoin továbbra is egy extrém kockázatos befektetésnek számít.

www.superposition.hu