Hogy lehet egy kriptodevizának kriptodevizája? – BlokkolóÓra 231.

Sok kriptodeviza mögött egy vállalatszerű képződmény áll a blokkláncon, bevételekkel, vagyonnal, nyereséggel. A legnagyobbak látszólag milliárd dolláros nagyságrendű vagyont kezelnek, de ha csak a likvid kriptóérméket vesszük figyelembe, akkor is százmilliókról van szó.

Egy aprócska hír januárban arról szólt, hogy az ENS (Ethereum Name Service) nevű protokoll tízezer étert tervez eladni, hogy a befolyó 13 millió dollárból (ami ma már 16 millió lenne) a következő két évre biztosítsa a működési költségeit. Ez a piacon nem egy nagy összeg, az éter mai napi forgalma nagyságrendekkel nagyobb, 13 milliárd dollár, így alighanem gyorsan felszívná a piac. Ami miatt azonban mégis érdekes, az az, hogy rávilágít, mennyire nőttön nő a protokollok jelentősége a kriptodevizák világában – és közben a vagyonuk is.

Protokollok bevételei 180 nap alatt. (Logaritmikus skála, forrás: Tokenterminal.com)

Az ENS-nek ugyanis 41.637 darab éterje volt, ami jelenleg 70 millió dollárt ér, azaz több, mint 24 milliárd forintot. Hogy miből is? Jól jövedelmező üzletágban működik, amiből 180 nap alatt – egy csúnya medvepiacon is – 14,3 millió dollár bevétele származott.

28 millió honlapot adott el

Az ENS biznisze, hogy “.eth” végződésű Web3-domainneveket, azaz honlapcímeket árul, az olcsóbbakat jelenleg mindössze évi öt-tíz dolláros áron. (Jóval többe kerül ennél az Ethereum-hálózat tranzakciós költsége, azaz a “gas fee”, így a számla végösszege most éppen 36 dollár lenne.)

El is adott már eddig 2,8 milliót ezekből a domainekből, másokat pedig idővel majd megújítanak tulajdonosaik, amiből rendszeres bevétele származik a jövőben is. Így elég jó példája annak, hogy a kriptodeviza-világban rendes bevételtermelő vállalkozások is működnek. Nem csupán olyan érmék vannak, amelyek mögött nincs gazdasági teljesítmény vagy valódi felhasználási terület. A protokollok és dAppok – lefektetett, beprogramozott szabályok alapján működő okosszerződés-rendszerek a blokkláncon – már a vállalatokhoz hasonlítanak. A “kriptodevizák csak spekulációs eszközök” vagy “fizetőeszközök, amelyek nem is lehetnek fizetőeszközök” narratívák egyre több esetben nem állják meg a helyüket.

Mit érnek a saját kibocsátású érmék?

Az ENS egyébként ezzel a 24 milliárd forint körüli likvid kincstárral (treasury-vel) Budapesten egy kisebb közepes tőzsdei cég lenne, a Rába kapitalizációja például 18, a Duna House-é 14, a Graphisoft Parké 34 milliárd forint.

Az ENS kincstárában azonban még van egy 172 millió dolláros tétel is (más források szerint még nagyobb), de ezt talán jobb, ha nullának tekintjük, mert a saját kibocsátású ENS tokenekben fekszik. Az összes ENS érme teljes tőzsdei kapitalizációja egyébként jóval több, 440 millió dollár, ami már 154 milliárd forint. De ahogy az FTX-csőd (az FTT tokenek története) kapcsán is láttuk, a saját kibocsátású, saját tulajdonú tokenek értéke nagyon labilis tud lenni.

A kriptóvilág legnagyobb vagyonai

Így az ENS valójában nem túl nagy, nézzünk nagyobb vadakat. A statisztikák szerint a legnagyobb kincstár a kriptóvilágban jelenleg az Uniswapnál van, amely az egyik legnagyobb DEX, azaz decentralizált, a blokkláncon működő kriptodeviza-tőzsde. “Vagyonát” 2,8 milliárd dollárra teszik, ami jelenleg 980 milliárd forint. (Összehasonlításképp, az OTP kapitalizációja közel 3000, a Richteré valamivel több, mint 1500 milliárd forint.)

Csakhogy az Uniswap extrém eset, ahol a teljes vagyon UNI tokenekben van jelenleg. A protokollt működtető  DAO (decentralizált autonóm szervezet) ugyanis eddig egyféle nonprofit szervezetként működött, szinte bevételek nélkül. A kereskedési jutalékokat a működéshez a likviditást biztosító, tőkét lekötő befektetők kapják (“liquidity providers”). Ennek megváltoztatása azonban napirenden van (“fee switch” project), bár lassan halad.

A legnagyobb kincstárak mind leginkább saját érméikből tartanak sokat a CryptoRank ábrája szerint, ha pedig ezeket mind levonjuk, úgy a százmillió vagy milliárd dolláros nagyságrendű vagyonok jellemzően néhány tízmillió dollárosra apadnak. Így csak a likvidebb, “keményvalutának” számító vagyon alapján a legnagyobb szervezet a BitDAO, amelynek 270 ezer étere most 444 millió dollárt ér. Ezen kívül 310 millió dollárnyi stabilérméje (dollárhoz kötött USDT-je és USDC-je) is van.

Decentralizált kockázati tőkések

Érméje, a BIT token egyébként 647 millió dolláros kapitalizációval jelenleg a 74. számú kriptodeviza. (Így az árfolyama látszólag a “saját tőke” alatt van, de valójában mégsem, mert a forgalomban levő érmék mennyisége még többszörösére hígulhat a jövőben.) A BitDAO egyfajta decentralizált kockázatitőke-társaságként működik, a vagyonát más kriptodeviza, Web3 projektek fejlesztésére fordítja, partnerségi megállapodásokat köt, terjeszkedik. (Megemlítendő azonban a Bybit tőzsdével való szoros összefonódása. A BIT zseton is hasonlóan viszonyul a Bybit-hez, mint az FTT az FTX-hez… a tőzsde bevételének egy részét a zsetonok visszavásárlására költik.) A hasonló DAO-k nagy kísérletek olyan szempontból is, hogyan lehet egy ilyen nagy vállalkozást a blokkláncon, tokenekkel történő szavazásokkal, okosszerződésekkel irányítani.

A listák elején levő, legnagyobb bevételű vagy vagyonú protokollok egyébként éppen olyanok, amelyeknek valamilyen forrásból tényleges bevételei vannak. A DEX-eknél ez a kriptodeviza-kereskedelem jutalékaiból jön, hasonlóan a hagyományos brókerjutalékokhoz.

Nagy kérdés, hogy a protokollok bevétele vagy vagyona valaha is eljuthat-e a “részvényesekhez”, pardon, a kriptóérmék tulajdonosaihoz. Erre különböző példákat találunk a gyakorlatban. Van, ahol az érmék csak szavazásra jogosítanak (governance tokens), mint egyelőre az UNI és az ENS. Bár itt is benne van a pakliban, hogy egyszer a szavazás majd arról fog szólni, kibővítsék-e az adott token jogosultságait, funkcióit.

Hová mennek a bevételek?

Azután van olyan is, ahol valamilyen szabály szerint osztalékhoz hasonló jövedelmet is fizetnek utánuk. (Ehhez le kell kötni, “stake”-elni kell ezeket a kriptodevizákat, ami az értékpapírok “letétbe helyezéséhez” vagy “zárolásához” sokban hasonló eljárás.) Ilyen a Tokenterminal toplistáiról például a GMX, a LooksRare vagy a TraderJoe.

Ha már van ár, és vannak nyereségek, akkor miért ne számoljunk P/E (árfolyam/nyereség) hányadost a protokollok kriptodevizáira? Szoktak olyat is kalkulálni, de a nyereség nem mindig számolható ki. A díjbevételeket vagy a bevételeket ezért gyakrabban használják (P/F vagy P/S hányadosok).

Szerző: DeFizz